Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)
VÁROSOK, MEZŐVÁROSOK ÉS KÖZPONTI HELYEK AZ ALFÖLDÖN ÉS AZ ALFÖLD SZÉLÉN
sítja, a Budai Jogkönyv azonban kettővel. A magyar mérföld kb. 8000 méter, így a Jogkönyv rastája kb. 16 km lehetett. 113 Forrásaink ismernek egy másik, nyolc mérföldes távolságot is, amelynek ugyancsak van jogi jelentősége. A Jogkönyv szerint ez megfelel a Buda-Székesfehérvár távolságnak 114 , ami légvonalban 58 km. így egy mérföldre 7,25 km esik. Két mérföldre tehát 14,5. A különbség nyilvánvalóan az útviszonyoknak köszönhető. Ezek a távolságok rendszert alkottak a Buda-Székesfehérvár távolság háromszorosa (azaz 145-160 km) volt pl. Pest-Szeged, vagy Pest-Pozsony közt. Ugyanilyen messze esett egymástól Szeged és Várad, Szeged és Pécs, Szeged és Fehérvár, vagy Várad és Eger, Várad és Temesvár, ill. Eger és Bártfa, Eger és Fehérvár, stb. Ugyanilyen rendszer mutatható ki a kétszeres távolságnál és természetesen magánál a nyolc mérföldesnél. Ennek a fele különösen érdekes. Hiszen amennyiben két olyan jelentős város, mint Buda és Fehérvár egymástól nyolc mérföldre esik, akkor kettejük piaci befolyási körzete egymást metszi, így a távolság feléig tarthat mindegyiknek a hatása. Amennyiben az alföldi régió öt legjelentősebb városa körül a Buda-Fehérvár távolság felét jelentő köröket rajzolunk, és megvizsgáljuk, hogy ezen belül, vagy a kör határán találunk-e legalább 11 centralitáspontú településeket, a következő eredményt kapjuk. Szeged körzetében egyedül Vásárhely jelentősebb mezőváros. Pest körzetében ott van Buda és Óbuda, de a három város gazdasági egység, a határon pedig Visegrád, ill. kissé távolabb Vác. Várad körzetében egyedül Körösszeget találjuk, a körzet határán pedig Székelyhidat, sőt a nyolc mérföldes körzetben is csak Debrecent, azt is a körzet határán. Temesvár körzetében egyetlen jelentős mezőváros sincs, a határán sem, csupán a nyolc mérföldes körzet határa közelében Lúgos, Lippa, Arad, Nagylak és Csanád városok. Eger körzete is üres, a négy mérföld határán kívül Heves, Poroszló, Diósgyőr, Gyöngyös terül el. A nyolc mérföldes körzetben, de inkább annak a határán, találjuk Pásztót, Hatvant, Berényt, Hevest, Miskolcot, Sajószentpétert, Szikszót, Rimaszombatot, Szécsényt. A jelentősebb városok tehát uralkodni tudtak környezetükön. Más alkalommal részletesen foglalkoztam a kisebb piackörzetekkel, és ezek rendszerével, ezt most nem ismétlem meg, az alföldi régióra ugyanaz áll. 115 Valószínű azonban, hogy az északkeleti régiónál észlelt megfigyelésem itt is áll: a hegyvidéken alig találunk központi helyet (vö. Máramarost, ahol csak a Tisza völgyében találunk ilyeneket, ill. a szörényi bánságot), a teljesen sík területen pedig jóval távolabb esnek egymástól. A legtöbb központi hely a dombos vidékekre esik: ezek lehetnek jelentéktelen falusi piachelyek, mint pl. Zalában, de szőlőtermő vidéken nagyon jelentősek is, mint a Mátraalján, vagy a Makra-hegy oldalában. Mindez arra utal, hogy Magyarország városiasodása szempontjából a természetföldrajzi tényezőket is figyelembe kell venni. A centralitásban tehát komoly szerepe volt a piac és vásártartásnak, akár az úthálózati csomópont jellegnek, viszont ez nem állt minden esetben kapcsolatban a telepü113 BOGDÁN ISTVÁN: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig. Bp. 1978. 85-86. Bogdán ismeri és idézi ugyan a Budai Jogkönyv adatát, de mivel más adatok az egy mérföldes rasta-ra vonatkoznak, annak elfogadására hajlik. 114 Das Ofner Stadtrecht i. m. 131. (208. §) 115 Ld. a 24-25. j.-ben id. műveimet.
