Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)

VÁROSOK, MEZŐVÁROSOK ÉS KÖZPONTI HELYEK AZ ALFÖLDÖN ÉS AZ ALFÖLD SZÉLÉN

Hdvségneyek Jenő Kalló Székelyhíd 8 7 7 6 6 6 6 6 6 6 5 5 5 5 5 Pásztó Tur Cegléd Futak Pankota Nagylak Székelyhíd Vári Bodrog Erdőd Pata Apáti Feltót Szakoly Madaras Centralitási pontok 17 17 16 15 14 13 13 13 11 11 9 8 7 7 6 Simánd Pásztó Cegléd Pankota Nagylak Erdőd Szakoly Munkács Bodrog Pata Feltót Madaras A külföldi egyetemekre beiratkozottak száma, mint a magyar városiasság ismérve hosszú ideig egyedüli olyan számszerűen is értékelhető kritérium volt, amely alapján a hazai városias települések rangsorát meg lehetett határozni. Nem véletlen, hogy ezt a módszeremet, pontosabban annak eredményeit az eddigi szakirodalom is átvette. 48 Én ugyan ezt csak egyik kritériumnak tartottam, és nem voltam teljesen meggyőződve ar­ról, hogy ez egyrészt pontos rangsort nyújthat, másrészt, hogy nem tartoznak más tele­pülések is a jelentősebb városok, és mezővárosok közé, ahonnan esetleg kevesebben, vagy egyáltalán nem mentek egyetemre. Régebbi tanulmányomban az 1440-1514 kö­zött a bécsi és a krakkói egyetemekre beiratkozottak közül csak azokat a településeket vettem figyelembe, ahonnan legalább nyolcan származtak. 49 Most kibővítettem a be­iratkozok számát, és felvettem azokat a településeket is, ahonnan legalább öten tanul­tak külföldön. Ez az Alföld viszonylatában 14 településsel bővítette a listát. így össze­sen 38 helység van, ahonnan külföldi egyetemekre jártak. Táblázaton rangsorrendben állítottam össze őket, egymás mellé állítva csökkenő számsorrendben az egyetemre beiratkozottakat, és azon települések centralitási pontja­it, ahonnan ezek származtak. Ami engem is meglepett, amikor táblázatomat megnéz­tem, az az volt, hogy a sorrend a két táblázatnál majdnem azonos, és ha figyelembe veszem, hogy az azonos számú beiratkozok, vagy azonos pontszámú helységeket betű­rendben adtam meg, akkor a sorrend még inkább megfelel egymásnak. Vannak termé­szetesen eltérések. Egerből pl. aránylag kevesebben mentek egyetemre, mint ahogy a város centralitási pontja alapján gondolnánk, viszont Tur egyetemre járói száma szerint előkelőbb helyet foglal el, még Debrecent is megelőzi. Nyilvánvaló természetesen, hogy a továbbtanulásnál szubjektív okok is közrejátszottak, így lehet, hogy valamelyik település előbbre kerül a rangsorban. DRASKOCZY i. m. 100. — SZAKÁLY i. m. 16-19. Ld. fenn, 24. j.

Next

/
Oldalképek
Tartalom