Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)

A VÁROSOK KERESKEDELME ÉS FEJLŐDÉSE A MAGYAR ALFÖLDÖN A KÖZÉPKORBAN

kamaraispán is székelt

41

, a település nem volt fallal övezve, a mlajdonképpeni várost csak egy árok védte.

42 Egy francia utazó leírása szerint a XV. század első felében Szeged csak egy, igaz, mérföldhosszú utcából állott.

43 Ez természetesen nem egészen igaz, hiszen egy 1522-es összeírás a városnak 29 utcáját jegyzi fel.

44 A francia leírásnak van azonban mégis valóságmagva. A Felszegedről a városon át Alszegedre vezető út legalább 3,5 km hosszú volt, és egész hosszában mindkét oldalán be volt építve. Az egyes városrészek mocsári szigeteken keletkeztek, és ha újkori térképeknek hmetünk, részben rendezett, négyszögletes utcavezetésűek voltak.

45 (Ld, 2. ábra.) Szeged jelentősége a magyar borkereskedelemben jól ismert. A középkori Magyarország legjobb borai délről, a Szerémségből származtak. Szeged

46 a XV. század közepe óta Pesttel

47 együtt monopolizálta a szerémségi borkereskedelmet. Úgy látszik, hogy Szeged és Pest felosztotta egymás közt a szerémségi borvidéket. A keleti rész borával Szeged, a nyugatival Pest

48 kereskedett. Az ottani bort a szegediek hajón hozták Titelről Szegedre,

49 és szállították tovább északra. A szerémségi bor Lengyelországba vezető exportútvonalán vitákra került sor egyrészt Pest és Szeged, másrészt az északkelet-magyarországi városok között.

50 A borkereskedelem mellett a marhakereskedelem is egyre jelentősebbé vált. A magyar szarvasmarhakivitel a XIV. század második felében lendült fel. Magyar marhával látták el Ausztriát, Dél-Németországot és Észak-Olaszországot.

51 Szeged a ma41 A XV. század első felében: ENGEL PÁL: Királyi hatalom és az arisztokrácia viszonya a Zsigmondkorban 1387-1437. (Értekezések a történeti tudományok köréből 83.) Bp. 1977. 154. 42 Dl. 106 083. 540. említi a „fossatum dicte civitatis"-t. 43 Monumenta Hungáriáé Historica. Magyar Történelmi Emlékek 1/4. Pest 1859. 310. 44 BÁLINT, Az 1522. évi i. m. 8. 45 Ld. az 1713., 1714., 1747. évi várostérképeket: REIZNER JÁNOS: Szeged története I. Szeged 1899. 224., 232., 336., valamint az 1878-ast: uo. II. 336. A város piactere háromszögalakú, Felszegedé pedig hosszúkás négyszögű lehetett. 46 SZÉKELY GYÖRGY: Vidéki termelőágak és az árukereskedelem a XV-XVI. században. In: Agrártörténeti Szemle 3 (1961) 335-336. — UŐ., Le développement i. m. 70. skk. 47 KUBINYI ANDRÁS: Buda és Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15-16. század fordulóján. In: Történelmi Szemle 36 (1994) 42-44. 48 Az oklevelekben Szegedre vonatkozóan a következő szerémségi szőlőhegyek fordulnak elő. Pétervárad és Kamonc: REIZNER i. m. IV. 15-17., 69-70., 75-81., 96-97. Az 1522-es tizedjegyzékben szegedi polgárok kezén ugyancsak kelet-szerémi szőlőket sorolnak fel: 24 polgárnek Péterváradon, 21-nek Karomban, 19-nek Kamoncon, 5-nek Szalánkeménen és 2-nek az ismeretlen Zerlwch-on volt szőlője. (Bálint, Az 1522. évi i. m. 27-44.) Ez természetesen nem jelenti azt, hogy szegediek a nyugati Szerémségben ne fordultak volna meg. Kapisztrán János újlaki sírját a legtöbben Szegedről keresték fel. FÜGEDI ERIK: Kapisztránói János csodái. A jegyzőkönyvek társadalomtörténeti tanulságai. In: Századok 111 (1977) 870. (Újlak a Szerémség legfontosabb városa volt.) Pest és Szeged szerepére a szerémi bor kereskedelmében (és az ebből következő perekre) ld. újabban: DRASKÓCZY ISTVÁN: Borkereskedelem a 15-16. század fordulóján. Kassa kiváltságai és borkereskedelme. In: Borok és korok. Bepillantás a bor kultúrtörténetébe. Szerk. Benyák Zoltán, Benyák Ferenc. Bp. 1999. 101-103. (Valamint ld. alább, 50. j.) 49 REIZNER i. m. IV. 46-49. 50 Uo. 84-85. Ld. rá részletesen DRASKÓCZY i. m. — A diósgyőri várnaggyal is ellentétbe kerültek e miatt. REIZNER i. m. 85-86. — DRASKÓCZY ISTVÁN: Miskolc birtoktörténete a középkorban. In: Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig. Szerk. Tóth Péter közreműködésével Kubinyi András. Miskolc 1996. 147-149. _ GYULAI ÉVA: Termelés és kereskedelem a középkori Miskolcon. In: Miskolc története I. i. m. 326-327. 51 Vö. pl. The Cambridge Economic History of Europe. Vol. I. The Agrarian Life of the Middle Ages. Second Edition. Szerk. M. M. Postán. Cambridge 1966. 386. — Uo. Vol. IV. The Economy of Expanding Europe in the Sixteenth and Seventeenth Centuries. Szerk. E. E. Rich and C. H. Wilson. Cambridge 1967 . 78. — OTHMAR PICKL: Routen, Umfang und Organisation des innereuropáischen Handels mit Schlachtvieh im 16. Jahrhundert. In: Festschrift Hermann Wiesflecker zum sechzigsten Geburtstag, hrsg. von A. Novotny und O. Pichl. Graz 1973. 143-166. — lAN BLANCHARD: The Continen-