Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)

5. Ráckeve

(deserta) Szent Ábrahám templomot, mégsem azt vették használatba, hanem annak jogutódjaként építették fel első kápolnájukat, amelyet később a magyaroknak adtak át. Ez a feltevés megmagyarázza azt, hogy miért nincs régészeti nyoma a XV. századi településnek a tényleges Szent Ábrahám templom mellett, és miért említ Skaricza, aki másfélszáz év múlva már nem tudhatott a nyilván jogi okokból létrejött névcseréről, a városban Szent Ábrahám templomot. Egy probléma azonban így is maradt: Szentábrahámtelke állítólagos Zsigmond-kor évi vásárjoga. Ennek magyarázatához azonban az eredeti Keve város történetével kell foglalkoznunk. Keve, ma (és olykor már a középkorban is) Kovin (Jugoszlávia) az Al-Duna mellett a bal, vagyis északi parton Belgrádtól keletre, a Morava torkolatával majdnem szemben fekszik, és így mind kereskedelmi, mind stratégiai jelentősége nagy volt. Ennek megfelelően a magyar királyok nagy kiváltságokkal látták el. Az első kiváltságlevél, ami fennmaradt, Zsigmond királytól származik. 1405-ben Kevi civitas polgárai és hospesei számára Sarlós Boldogasszony (július 2.) napjára a városi Boldogasszony plébániatemplomnál évi vásárt engedélyezett.

335 Mivel a ráckevei polgárok az al-dunai Keve város valamennyi privilégiumát élvezhették, nyilvánvalóan ennek a kiváltságlevélnek értelmében tartották Sarlós Boldogasszony-nap vásáraikat. Skaricza csak annyit tudott róla, hogy a kiváltság Zsigmondtól származik, mivel azonban akkor a későbbi város területe még Szentábrahámtelkéhez tartozott, úgy gondolta, hogy ez a település kapta a privilégiumot, és már akkor állt a Boldogasszony egyház. így tehát a versíró krónikásnak ebben nem hmetünk. Az al-dunai Keve civitas legfontosabb privilégiumát ugyancsak Zsigmond adta ki 1428-ban. Ebben adómentességet ad, csupán két mázsa viaszt kell ajándékként beszolgáltatniuk, viszont ennek fejében őrizniük kell a királyi kikötőt. (Keve ekkor már a török közelében van, stratégiai fontosságára már utaltunk.) Nekik adja Bálványos és Zkronova királyi falvakat. Országos vámmentességben részesíti őket, megtiltja kereskedőik és áruik letartóztatását. Idegen kereskedők posztói csak évi vásár idején adhatók el kis tételekben, idegen bort is hasonlóképp csak hordónként lehet eladni. Minden keddre hetivásárt engedélyez, végül biztosítja a plébános szabad választását.

336 A hosszú privilégiumnak csak legfontosabb cikkelyeit idéztük. Itt lényegében megtalálhatók a magyarországi városok legfontosabb kiváltságai a bíróválasztási jog kivételével, amit viszont már korábban megkaphattak (a kiváltság egyes pontjai Péter bíró kérésére lettek kibocsátva). Tulajdonképpen ekkor, 1428-ban lett Keve igazán város. Ezeket a kiváltságokat csak bővíti Zsigmond két 1435-ös privilégiuma. Az egyikben a császár a harmincad, azaz a királyi határvám fizetése alól menti fel a kevieket, a másikban a Magyarország és Szerbia közti kereskedelem számára árumegállító-jogot biztosít Keve civitasnak.

337 Kisebb kiváltságleveleket nem említve lényeges Albert 1438. február 24-i privilégiuma, amelyben megerősíti a kevei, skronoveczi és bálványosi polgárok, vendégek, népek és lakosok vámmentességi és bíráskodási kiváltságait, azaz csak saját bírójuk ítélkezhet felettük.

338 335 Uo. 1-2. 336 Uo. 4-9. 337 Uo. 11-13., 13-15. 338 Uo. 19-21.