Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)
4. Miskolc
sősorban XIV. századi és annál fiatalabb kerámia került elő, bár volt XIII. századi is. 264 Ez cáfolja azt a később is hangoztatott nézetet, hogy a piacutca északi oldala a XV. század folyamán települt be, a mai színház környéke pedig, ahol a kutatások folytak, éppen csak a XV. század végén. 265 Az ásatások és az okleveles adatok alapján egyaránt azt állíthatjuk, hogy a piac házainak zöme a középkorban még patics, vagy vert falú épület volt, azonban már kőházak is épültek, amelyek száma az újkor elején nőtt meg. Az nem lehet véletlen, hogy a házadásvételekről kiadott oklevelek alig említenek kőházakat. A piac utca nyugati vége háromszögalakban kiszélesedett. A háromszög egyik csúcsától északra vezető utcát már a város első oklevele említi 1376-ban: Fábián utca. 266 Később itt álltak a mészárszékek, ezért az utca déli, piachoz kapcsolódó szakaszát a XVI. század második felétől kezdve Mészár utcának nevezték. A XVII. században északon a Fábián-kapu zárta le az utcát. 267 A mészárszékeket már egy 1489-es oklevél említi, azzal, hogy azok a piac felől vannak, és az utolsó mészárszék a piac sorában áll. 268 A piac Fábián utcától számított nyugati folytatását a XVI. században Huny ad utcának nevezték, ma Hunyadi utca. 269 Az Óvárosban még egy Malom utcát is említenek azzal, hogy az a plébános malmához vezetett. 270 Mivel ez a Szinva északi mellékágán, a Malom-árokban működött, 271 a Malom utca a piac déli kiszögellése lehetett a Fábián utca és a Sötétkapu vonala között. Ezek az utcák tehát inkább csak a piac kiszögellései. Az újkorban Újváros utcának nevezték a mai Palóczy, Batthyány és Horváth Lajos utcákat. 272 A Palóczy, és a folytatása a Horváth Lajos utca a piacutcától északra, ezzel párhuzamosan haladnak a Pece patak ágai között. Nézetünk szerint a mai Horváth Lajos utcai szakasz még nem létezett a középkorban. A Batthyány utca északkeleti irányban ágazik ki a Palóczy utcából, és így egy háromszög alakú teret, a mai Deák Ferenc tér ősét képezi. Nyilvánvalóan ez a tér volt az Újváros központja, és valóban, itt találták meg a mai Deák téren, az újkori minorita kolostortól valamivel nyugatabbra a gótikus Boldogasszony plébániatemplom alapfalait és néhány körtetagos bordatöredéket. 273 Az mindenesetre téves, hogy a templom csak a XV. század utolsó két évtizedében épült, 274 hiszen — mint láttuk — 1445-ben már plébániaként állt. 275 Az Újváros középkori topográfiájáról ennél többet nem nagyon tudunk. 1521-ben említik Kis Kassa nevű utcáját. 276 Ez az utca az újkori forrásokban is előfordul, helyhez kötni eddig még nem sikerült. A XVI. század közepén a sajószentpéteri (Miskolctól északra 16 km tá264 KOMÁROMY JÓZSEF: Jelentés a Miskolci Nemzeti Színháznál végzett leletmentésről In: HOMÉ 2. 1958. 156-160. 265 HORVÁTH — MARJALAKI, 1962. 30-31. 266 SZENDREI III. 63-64. 267 MARJALAK! KISS, 1958. 136-137. 268 Dl. 83 949. 269 1582: SZENDREI III. 255-260. - MARJALAKI KISS, 1958. 135. 270 1506: Dl. 88 946. 271 HORVÁTH — MARJALAKI, 1962. 93. 30. ábra. 272 MARJALAKI KISS, 1958. 138-139. 273 A kutatások rövid említései: HORVÁTH - MARJALAKI, 1962. 32. - RégFüz Ser. I. 20. 1967. 92. 274 Ahogy ezt HORVÁTH — MARJALAKI, 1962. 32. állítják. 275 Ld. 252. j. 276 Dl. 65 651.
