Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)

4. Miskolc

Szinva révétől az ősi kelet-nyugati irányú szekérútig terjedt a falu korai piactere. A tatárjárás után a piactér foglalta el az újra be nem épült telek helyét, amely csak ké­sőbb, amikor utcapiac formában a szekérút vette át a piactér szerepét, épült be újra. 239 Bár a piacra az első adat a XIV. század második feléből származik, ez nem jelenti azt, hogy korábban nem lett volna. A piachely korábbi voltát az 1219-es sajóvámosi adattal valószínűsíteni is lehet. Ezért jogosan feltételezhető, hogy tényleg itt, a Sötétkapunál állott a település korábbi központja. A kérdés jobb megvilágosítása végett azonban az egyházi viszonyokra is tekintettel kell lennünk. Miskolc plébániatemploma az Avas hegy oldalán, a Szinva folyótól délre épült, jelenlegi formájában gótikus. Az 1941-es ásatások azonban bebizonyították, hogy a templom őse Árpád-kori, alapfalai előkerül­tek a mai templomban. Ez utóbbinak egyenes szentélyzáródása, 8,1 m hosszú szenté­lye, 19,4 m hosszú hajója volt, amelynek belső szélessége 7,43 m volt. Előtte egy va­lószínűleg a XIV. században épült torony állott. 240 A templomot Szt. István király tisz­teletére szentelték. Eredetileg ez volt a város egyetlen plébániatemploma, mivel 1411­ben, amikor Zsigmond király plébánosválasztási jogot adományozott Miskolcnak, ez a kiváltság a Szt. István templomra, valamint mindkét város — civitas —, azaz Ó- és Új­Miskolcra egyaránt vonatkozott. 241 A plébánia fontosságát mutatja a város koronás fe­jet ábrázoló pecsétje is. Ez már az első fennmaradt töredéken (1389-ből) is látszik, de még inkább egy 1433-as SIGILLUM CIVITATIS MISKOLCZ feliratú lenyomatán ve­hető ki. Mivel ezen a példányon a király kétfelé fésült szakállt visel, az irodalom Zsig­mond ábrázolásának tartja. Valószínűbb azonban, hogy a király Szt. István, csak az ábrázolás az épp uralkodó Zsigmond ikonográfiája alapján történt. A későbbi időben ugyanis, amikor a város már protestáns, újra előjön Szt. István vitán felüli ábrázolása a pecséten. 242 Az 1941-es ásatás a korai templomról nem adott pontos datálást. Igazolta Árpád­koriságát, ezen belül csak az valószínűsíthető, hogy XIII. századi volt. Mégis fel kell tételeznünk, hogy már előtt is állt ott egy templom. Mivel a templom a Szinva déli partján fekszik, Miskolc eredeti településének is a folyó mellett kellett épülnie. Van olyan nézet is, hogy az eredeti településmag a Szinvától délre, a Szinva árvízszintjénél magasabb helyen terült el, és a település egyetlen útvonala itt, a későbbi Felső Papszer utca meghosszabbításában vezethetett nyugat, azaz Diósgyőr felé. 243 A város monográ­fusa, Szendrei János is a Szinva jobb (azaz déli) partját tartja az 1411-ben említett Óvárosnak (Ó-Miskolc), a bal partit az Újvárosnak. 244 Ennek ellentmondana a sötétka­pui ásatás: — ha hihetünk Komáromynak — a Szinvától északra már a honfoglalást megelőző időtől folyamatos a lakottság. Ez azonban egyáltalán nem zárja ki azt, hogy 239 KOMÁROMY, 1957. 83. — KOMÁROMY, 1960. 8-10. — KOMÁROMY JÓZSEF: Miskolc élete az Anjouk alatt. Miskolc 1962. 6. stb. 240 MEGAY GÉZA: A miskolci avasi templom 1941. évi ásatásának eredményei. In: HOME 9. 1970. 137. — Megjegyezzük, hogy Horváth — MARJALAKI 186-192. félköríves szentélyt rekonstruált. Megay ásatási felmérése ennek azonban ellentmondani látszik. 241 SZENDREI III. 494. 242 Uo. I. 135-142. 243 ZSADÁNYI GUIDÓ: AZ utak szerepe a mai Miskolc kialakulásában. In: HOMKözl 1955. szeptem­ber. 28. 244 SZENDREI II. 64.

Next

/
Oldalképek
Tartalom