Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)
3. Nyírbátor
Ezzel azonban nem émek véget topográfiai problémáink. A század elején két papot emlegettek, ebből két templomra is lehetne következtetni. Ez ellen szól, hogy az 1354-es felosztás csak egyet említ. Az igaz, hogy a XV. század végén már biztosan megvolt a Szt. Veronika kápolna is a róla elnevezett, de később rövidítve csak Szentvérnek nevezett utcában. (Ma Rózsa Ferenc utca.) Ez a Vásár utcától indult keletre, a keleti főutca keleti oldala első déli mellékutcájaként. 209 Mint láttuk, a plébániatemplomot Szt. Györgyről nevezték. A ma is álló impozáns későgótikus, egyetlen teremből álló eredetileg Szt. György, ma református templom egységes építmény és a XV. század végén épült. (1488-ban fejezték be, de még a következő évtizedben is folyt rajta munka.) Mellette egy sokszögzáródású szentélyből, nyolcszögletű hajóból és négyszögletes homlokzati toronyból álló, a XIII. századból származható templomot tártak fel. Ez azonban valószínűleg az 1433-ban említett kerek Krisztus teste kápolna lehetett, 210 így nem azonosítható az 1354-ből idézett Szt. György plébániával, hanem talán annak temetőkápolnája lehetett. Az eredeti plébániatemplomot valószínűleg az új templom építésekor bontották el. 211 Persze mindezt ásatásoknak kellene hitelesíteni. A Szt. György templom korai jelentőségét különben mutatja, hogy Bátor évi vásárait Szt. György napon, azaz a templom búcsúja idején tartották. 212 Problematikus a ferences templom és kolostor kérdése is. Entz Géza megállapítása szerint az egyhajós teremtemplom egységes alkotás, nem lehet igazolni, hogy helyén már a XIV. században templom állott volna. A mai templom sem mutat korábbi részleteket, noha a szentély és a hajó tengelye eltér egymásról. A templom és mellette a kolostor a XV-XVI. század fordulóján épült. 213 Legfeljebb a templom tengelyének eltérése alapján lehetne korábbi építményre következtetni. Az minden esetre furcsa lenne, hogy egy Bátorhoz hasonló gazdasági jelentőségű helynek ne lett volna sem koldulórendi kolostora, sem ispotálya. A kolostor különben a két „corporalis piatea" közti háztömbben foglal helyet, és nem közvetlenül a város szélén, bár annak közelében. Ez is inkább korábbiságra utalna. Itt is ásatásokra lenne szükség. Nem ismerjük Bátor XIV. századi várának helyét. A plébániatemplommal szemben keletre eső telkeken az ásatások feltártak egy a jelek szerint U alaprajzú kastélyt. A régészeti adatok alapján ennek építése azonban csak a XV. századra tehető. 214 XV. századi leletanyag is alig került elő. A kastély elhelyezkedése a város szélén a várnak is megfelelhetne, ezt azonban a régészeti adatok inkább cáfolják. Valószínűleg rövid idő alatt elpusztult várat váltja fel közel egy évszázad múlva az új kastély. 215 A szakirodalom általában tipikus mezővárosként tárgyalja Bátort. A városias jelleg mellett szól utcahálózata és kereskedelmi jelentősége, hiszen árumegállító joga 209 ENTZ _ SZALONTAI, 1969. 8-10. 210 Uo. 39-61. A Krisztus teste kápolnára ld. uo. 45. 211 Vö. hasonló módon NÉMETH, 1979. 42-43. 212 1382: LK 9. 1931. 65. Az országos vásárt — nap említése nélkül — 1466-ban is említik. Dl. 55 823. 213 ENTZ — SZALONTAI, 1969. 10. 22-25. — B. GYÜRKY MARGIT: A Báthoryak nyírbátori templomai. Bp. 1943. 10., 13-14. szerint a XIV. században. 214 MAGYAR KÁLMÁN: AZ ötvöskónyi Báthori várkastély. Kaposvár 1974. 14-19. Vö. ENTZ — SZALONTAI, 1969. 61-63. 215 CSALLÁNY DEZSŐ jelentése: RégFüz Ser. I. 13. 1960. 112. - SZALONTAI, 1978. 80-81.
