Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)

3. Nyírbátor

A mesterségek egymáshoz viszonyított aránya ugyan lényegében megfelel a szo­kásos mezővárosinak, mégis a nagyarányú differenciáltság, valamint olyan luxusszak­mák, mint az ötvösök (hat fő) jelenléte az átlagos mezővárosi szint felé emeli, még ak­kor is, ha adataink közel negyedszázaddal a mohácsi csata utánra vonatkoznak. Gyön­gyös nagy szerepére az árucsereforgalomban utalnak évi vásárai. Alapítási idejüket nem ismerjük, a három templom búcsújához kapcsolódtak. (Orbán-nap, május 25., Bertalan nap, augusztus 24., Erzsébet nap, november 19.) A hetipiacot szerdán tartot­ták, de volt napipiac is. 191 A város külső képe — eltekintve nagy templomaitól — a középkorvégi Váchoz és Szegedhez lehetett hasonló, azaz városias épületeket csak a városközpontban lehetett látni. Egyetlen házban, a Fő tér 11-ben (a középkori Piacon) találtak egy gótikus ke­resztboltozatú földszintes termet, és alatta középkori pincét. Ez az épület is nyilván kö­zépkorvégi lehetett. 192 3. NYÍRBÁTOR. Az Alföld egyik jelentős mezővárosa, Bátor (ma Nyírbátor) szinte Gyöngyössel egy időben jelenik meg a forrásokban, amelynek kiváltságlevele négy évvel fiatalabb Bátorénál. Először 1272-ben említik Bátort, amikor a király a tőle kb. 12 km-re fekvő Hodász falut eladományozva az ottani királyi íjászokat „Bathar" földre telepíti át. 193 Amennyiben ez az adat valóban Nyírbátorra vonatkozik, akkor — legalább is részben — a király lehetett a birtokosa. Az uralkodó azonban 1279-ben a Gutkeled nemzetség tagjainak adta az örökös nélkül elhunyt Langeus Bátor és Kisbá­tord nevű birtokait. 194 1282-ben Gutkeled nembeli Bereck Bátor nevű falujának a ki­rálytól minden szerdára hetivásár engedélyt szerzett. 195 Az 1279-es adatból nyilvánva­ló, hogy a helység nem akkor keletkezett, hiszen mellette már ott van a különben a kö­vetkező századra már elnéptelenedő „kis" Bátor (Kisbátord). Fejlesztéséhez hozzájá­rult a Gutkeledek földesurasága, amely kijárta a hetipiacjogot, és talán újabb telepítés­sel is növelte alattvalói számát. Fejlődéséhez különben földrajzi tényezők is hozzájárul­tak. Bátor a Nyírségnek nevezett futóhomokos, nyírerdőkkel borított tájegységen fek­szik, tőle nem messze keletre pedig az Ecsedi lápnak nevezett nagykiterjedésű mocsár terült el. A lápot délről és északról megkerülő kereskedőknek érintenie kellett Bá­tort. 196 A Gutkeledek felismervén Bátor kedvező helyzetét birtokközpontjukként építették ki. A birtokukról magukat rövidesen Bátorinak nevező Gutkeled ág a magyar történe­lem egyik legismertebb feudális családja lett, amely Erdélynek fejedelmi dinasztiát, Lengyelországnak pedig királyt is adott. A bátori uradalom újabb falvak megszerzésé­vel a XIV. század folyamán alakult ki. Bár a Bátoriak az 1322-29 közt megszerzett 191 Dl. 97 324. — DEZSÉRI BACHÓ, 1942. 122-123. 192 DERCSÉNYI - VOIT III. 119-122. 193 SZENTPÉTERY II/l. 2224. sz. Az Ugocsa megyei Batár földre vonatkoztatva. Ezzel szemben MAKSAI, 1940. 113. Nyírbátorral azonosítja. A közelség miatt talán ez a valószínűbb. 194 SZENTPÉTERY II/2-3. 2947., 2952. sz. Vö. még MAKSAI, 1940. 113-114. - BALOGH ISTVÁN: Nyírbátor története, h. n. 1956. 5-17. — ENTZ — SZALONTAI, 1969. — FÜGEDI, 1972. 182-183. — MEZŐ — NÉMETH, 1972. 81. — SZALONTAI, 1978. 73-94. — NÉMETH, 1979. 41-43. 195 SZENTPÉTERY 11/2-3. 3159. sz. 196 Vö. a 194 j.-ben idézett irodalmat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom