Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)
2. Gyöngyös
sok alaprajzában, középkori építészetében városias nyom. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy most elsősorban ezt a kritériumot alkalmazom, de a mezőváros-város probléma megoldásához valamennyi, az imént idézett kritérium együttes, komplex alkalmazása szükséges. (Hozzávéve még, amennyiben arra adat van, a népességszám, a városias foglalkozások aránya, a kézművesség összetétele, és differenciáltsága, stb. problémáit.) A mezőváros (szó szerinti jelentésében: nem erődített város 152 ) nem magyarországi specialitás. így pl. lényegében megfelel a bajor-osztrák Markt-nak. 153 Hasonló, nem mindig erődített, a valódi városnál alacsonyabb jogállású települések másutt is előfordulnak Európában. 154 A magyarországi viszonyok ismertetésénél ezért felhasználhatjuk a külföldi analógiákat. E tekintetben kiemeljük a felső-ausztriai Markt-okról készült legutóbbi kitűnő összefoglalást. Az alaprajzi formákkal kapcsolatban egy nagyon lényeges megfigyelést kell idéznünk: „man kann klar erkennen, dass nur der Marktplatzwenn keiner vorhanden ist, dann eben sein Fehlen- das Bild eines Markes bestimmt hat und bestimmt. Es gibt in einem gewöhnlichen Markt keine Nebenstrassen oder gar eigene Marktviertel. Der den Platz umschliessende Háuserblock mit den an den Rückfronten anschliessenden Burgrechtsgründen bildete die spezifische Siedlungsform Markt, im Unterschied zu der mehrstrassigen Stadt." 155 Felső-Ausztriában tehát lehetséges egy olyan városkritérium is, amely a piacterén kívül több utcát tartalmazó települést tartja városnak. Meg kell jegyeznünk, hogy az egy utcás, vagy utca nélküli piacos „város" típusú másutt is, pl. Angliában is gyakori. 156 Kérdéses, hogy ez az elv Magyarországon hogyan érvényesült. A fenn idézett Hajdúböszörmény mezőváros pl. először valóban egy utcás volt (de nem volt még mezőváros), később keresztutcásra, majd többutcásra változott. 157 2. GYÖNGYÖS. A Mátra hegység lábánál, az Alföld szélén található Gyöngyös, amelyet az irodalom „alföldi jellegű" városnak tart. 158 Az eredeti település kelet felől félkör alakban az észak-déli folyású Nagy patakra támaszkodik, de egy része a patak nyugati partjára is átterjed. A város utcakeresztes alaprajzú volt: négy utca találkozik kereszt alakban a plébániatemplomnál. Észak-déli irányú a középkori Sólymos, ma Pe152 KUBINYI, 1977. 176. 153 A magyar mezőváros német forrásokban ezért Markt elnevezéssel fordul elő. Pl. Sopronkeresztur (1429): HÁZI JENŐ: Sopron szabad királyi város története. 1/2. Sopron 1923. 393. — Csepreg (1451): uo. 1/3. Sopron 1924. 321. stb. 154 STOOB, 1958. 1-28. — Angliában különösen sok volt az erődítés nélküli város: BERESFORD, 1967. — C. PLATT, 1976. 27-45. — H. L. TURNER: Town Defences in England and Wales. London 1971. 16., 91. Az angol kutatás arra mutat rá, hogy elsősorban a királyi városok voltak erődítve a földesúriak nem. Pl. 46 egyházi város közül csak nyolc volt erődítve. 155 KATZINGER, 1978. 98-99. 156 Beresford, 1967. 106. (Olney), 107. (Harewood), 109. (South Zeal), 110. (New Alresford — a piacutcával párhuzamos néhány házas utca nyilván későbbi), 113. (Bretford), 114. (Newton Poppleford), 115. (Colyford), 116. (Bridgetown Pomeroy), 120. (Grampound), 122. (Alnmouth), 139. (Henley in Arden) stb. Mellesleg a legtöbbjük alapított borough volt. — Vö. még PLATT, 1976. 27-30. — Hasonló jellegű angol törpe town-okat ásatásokkal is kutatnak. Vö. M. ASTON — T. ROWLEY: Landscape Archeology. An Introduction to Fieldwork Techniques on Post-Roman Landscapes. Newton Abbot London Vancouver 1974. 96-102., 140-141. 157 Ld. 15-16. j. 158 DERCSÉNYI — VOIT III. 25.
