Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)
3. Szeged
saját bíróval és tanáccsal rendelkezett. 111 Ha a XVIII. századi térképeknek hmetünk, ennek a városrésznek az alaprajza eltért a másik kettőtől, mivel halmaztelepülés jellege inkább az ún. kertes városokkal rokonította. 112 Feltűnő, hogy plébániájára annak ellenére nem maradt fenn adat, hogy saját tanácsa volt. Pedig ez a település is megelőzte a tatárjárást. A kutatás ugyanis egybehangzóan Alszegeddel azonosítja azt a szegedi „terra"-t, amelyet Euphrosyne királyné adott 1193 előtt a székesfehérvári johannitáknak egy kikötővel együtt. Ebből feltételezik, hogy az itteni Szt. Péter-ispotály, Alszeged temploma, a johanniták alapítása volt. 113 Az innen származó kőemlékek alapján a templom építését a XIII. század első felére, még a tatárjárás előttre teszik. 114 A johanniták valószínűleg a tatárjárás után veszíthették el itteni birtokukat, amely önálló várossá fejlődött és a XV. század közepén egyesült Szegeddel. 1458-ban ugyanis Mátyás király megerősítette a szegedi polgárok kegyúri jogait a Demeter és a György plébániák, valamint a Péter és az Erzsébet-ispotályok felett. 115 A Szt. Péter-ispotály helyére építették az obszerváns ferencesek Havi Boldogasszonyról elnevezett ma is álló templomukat, valamint kolostorukat, Cesarini bíboros legátus 1444-ben rendelte el a szegedi ferences kolostor átadását az obszervánsoknak, ez azonban nem történt meg. Az obszerváns Kapisztrán János ezért 1455-ben a várnagy házában szállt meg Szegeden. 116 Míg a király 1458-ban még a Szt. Péter-ispotály kegyuraságában erősítette meg a várost, addig a következő év elején hetivásár engedélyt szerdára, valamint a négy mészárszék felállítási jogát adományozza a Boldogasszony kolostor előtt. 117 Ekkor kaphatták meg az ispotályt az obszervánsok, míg az Erzsébet kolostor a konventuális ferencesek kezén maradt. A királyi adomány egyben piacteret is létesített az új kolostor előtt, ezzel Alszeged eddig úgy látszik nem rendelkezett. A templom renoválása idején az 1930-as években Cs. Sebestyén érdekes eredményekhez jutott. Megállapította, hogy a téglából épült templomhajó korábban készült a szentélynél, és a XIV. század elejére, vagy közepére datálható. Ezzel szemben a hatszög három oldalával záródó szentély, a mellette álló torony és a sekrestye építése a XV. század utolsó évtizedére tehető, amikor adatok is vannak a kolostor építésére. Ugyanakkor alakítják át a jelek szerint eredetileg háromhajós templomhajót egyhajóssá. 118 Ebből több következik: a ma is álló templomhajó nem lehet azonos azzal a templommal, amelynek románkori faragványait a renoválás idején megtalálták, és amely a XIII. század első feléből származik. 119 A Szt. Péter-ispotály új XIV. századi épülete meglepően nagy templom volt, ami valószínűvé teszi, hogy az ispotály temploma ugyanakkor az akkor önálló város Alszeged plé111 CSÁNKI, 1890. 677. Ld. még 2. j. REIZNER, 1900. III. 28. 112 Cs. SEBESTYÉN, 1938. 85. - Ld. még 3. j. 113 JAKUBOVICH ELEMÉR — PAIS DEZSŐ: Ó-magyar olvasókönyv. Pécs 1929. 59. — GYÖRFFY, 1963. I. 901. skk. — BÁLINT, 1975. 7. stb. 114 ENTZ, é. n. 14. 115 REIZNER, 1900. IV. 54. — Ezt az oklevelet az irodalom korábban hibásan értelmezte, ld. helyesen: SOMOGYI, 1941. 88. 116 BÁLINT, 1975. 28. 117 REIZNER, 1900. IV. 56. 118 Cs SEBESTYÉN 1938 95-111 119 ENTZ, é. n. 14. Az eredeti Szt. Péter templom talán a közelben állott. Vö. BÁLINT, 1970. 202. 16.