Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)
3. Szeged
A város a Tisza-parti mocsaras talaj szigetszerű emelkedésein keletkezett. A vártól délre suburbium-szerűen alakult ki a tulajdonképpeni város, amely későbbi palánkszerű erődítéséről az Újkorban a Palánk nevet kapta. A Vár és a Palánk közti térségnél vezetett át Erdély felé a tiszai réven át a budai nagy út, míg a Vár északi szomszédságában a sórakodó foglalt helyet. A Palánk nagyjából egyenlőszárú háromszögalakú piacterén állott a Szt. Demeterről elnevezett plébániatemplom. 92 A Palánk, az eredeti Szeged, később belvárosi fukciót látott el. Temploma kora vitatott. Az ásatást végző Cs. Sebestyén eredetileg az első egyenes záródású templomot a XII-XIII. század fordulójára datálta, de későbbi tanulmányában a XI. század első felére tette építését különösen szokatlan téglaméreteire hivatkozva. 93 Ezt fogadta el bizánci ritusra utaló patrociniumára tekintettel Bálint Sándor is. 94 Ezzel szemben Kozák az első templomot egyenes szentélyzáródására tekintettel a XIII. század közepére datálta, bár nem zárta ki, hogy előtte egy kisebb, talán félköríves apszisú templom állt itt. 95 Amennyiben a Demeter templom valóban csak a XIII. század közepén épült volna, akkor ez teljesen kizárná a korábbi főesperességi templommal való azonosítást, és a vártemplom koraisága mellett szólna. A fentiekben a főesperesi templomot ettől függetlenül is a vártemplommal azonosítottuk, a Demeter templom építését mégis a tatárjárás előttre (ha nem is a XI. század első felére) helyezzük. E mellett szól a patrociniuma, továbbá az, hogy mind a terjedelmes várban, mind pedig a suburbiumban kellett templomnak lennie. Az egyeneszáródású templomok késői keletkezését sem látjuk bizonyítottnak. 96 A Szent Demeter templom első, ásatásilag igazolható templomát a XIV. század elején háromhajós csarnoktemplommá alakították át, majd a XIV. század végén új kórust és a nyolcszög három oldalával záródó új szentélyt kapott. A XV. század közepén teljesen új építkezésre került sor. A régi templomot lebontva tőle keletre a régi szentély helyén épült fel az új szentélykörüljárós csarnoktemplom, a régi szentély mellett álló tornyot azonban meghagyták. 97 A Palánk, a tulajdonképpeni Szeged város, az egyetlen alföldi település volt, amely a XIII. század közepén királyi városprivilégiumban részesült. 98 Feltehetően már korán hetivásárjogot élvezett, és ezt tarthatták hétfőn. 99 Évi vásárjogáról nem maradt fenn adat, 1499-ben kapott évi vásárjogot a szegedi Lathran utca Luca napra, és ugyanakkor háromnapos hetivásárjogot is csütörtöktől szombatig. Későbbi feljegyzés 92 GYÖRFFY, 1963.1. 900-904. 93 Cs. SEBESTYÉN, 1938. 36. 94 BÁLINT, 1970.1. 207-209., BÁLINT, 1975. 10-11. 95 KOZÁK, 1966-67. 148. 96 Mind Európa más országaiban, mind Magyarországon vannak egyeneszáródású személyes templomok a XIII. század közepe előtt. Pl. Ausztriában: M. SCHWARZ: Romanische Architektur in Niederösterreich. St. Pölten-Wien é. n. 10. — De Szegedtől nem messze tárt fel ilyen, a XI. század végére datálható templomot Méri. Méri István: Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában. RégFüz Ser. II. 12. Bp. 1964. 4-9. — Itt jegyzem meg, hogy nem érzem meggyőzőnek Kozák Károly újabb hipotézisét, amely a Szt. Demeter templomot a johannitákhoz kapcsolja. KOZÁK KÁROLY: Téglából épített körtemplomaink és centrális kápolnáink a XII-XIII. században. In: MFMÉ 1976/77-1. 81. 65. j. 97 Cs. SEBESTYÉN, 1938. 34-61. 98 KUBINYI, 1980. 429-430. 99 1327-30 táján említenek Szegeden egy „superior forum"-ot, tehát kellett egy inferior-nak lennie. Petrovics István: Oklevelek Szeged középkori történetéhez. In: AcUn Tom LXVI. 1979. 62. — A hétfői hetivásárt 1407-ben említik: MÁLYUSZ 11/2. 5849. sz. — 1456-ban is említik: REIZNER, 1900. 50-51.
