Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)

2. Vác

leszámítva az újonnan épültnek jelzett, és így nyilván nem középkori házakat, a város épületei városrész és épületanyag szerint így oszlanak meg. (Sajnos, a volt magyar város házainak zömébe törökök költöztek, náluk az adatok hiányosak.) A középkori Vác házai városrészenként Városrész emeletes kő sövény ismeretlen összesen a./ szám szerint Vár 3 8 22 2 35 Magyar város 4 17 18 48 87 Német város 14 41 65 7 127 Összesen 21 66 105 57 249 Városrész emeletes kő sövény ismeretlen összesen b./ százalék szerint Vár 8,5 22,9 62,9 5,7 100 Magyar város 4,6 19,5 20,7 55,2 100 Német város 11,0 32,3 51,2 5,5 100 Összesen 8,4 26,5 42,2 22,9 100 Az emeletes és kőházak viszonylag alacsony száma azt mutatja, hogy Vác külső képe csak fenntartással mondható nyugati értelemben városiasnak. Még világosabb képet nyújt az emeletes és földszintes kőházak elhelyezkedése. A német város emeletes és kőházainak zöme a piactéren és a rajta keresztül vezető Nagy utcán állt. A piactéri házak 81,8%-a épült kőből (emeletes 54,5% volt). A Nagy utca házainak 59,1 %-a kőépület, de mivel a Nagy utca a külvárosban is folytatódott, a városfalon belüli szakaszán a kőházak aránya magasabb lehetett. A Zsidó utca fele épült kőből, míg a többi utcában csak 9,1% a kőházak aránya. A magyar város kő és emeletes házai úgy látszik, hogy a Nagy utca déli folytatásában állhattak. A középkorvégi Vác külső képe tehát az újkori alföldi városokéhoz hasonlíthatott. Csak a városközpont volt városias emeletes, vagy legalább kőházaival, a szélső utcák már falusias jellegűek voltak. Gazdaságilag azonban feltétlenül város szerepet töltött be Vác.

82 Vác középkorvégi igazgatásról azt mondhatjuk, hogy mindkét váci városnak saját bírája és tanácsa volt, bár olykor az egyik bíró vezetésével közösen is eljártak. A földesúr a püspök, illetve a magyar város egy részén a káptalan volt. Mint földesúri városok lakói a váci polgárok jogilag jobbágynak számítottak, és ez kétség kívül bénította a város fejlődését.

83 82 KUBINYI ANDRÁS: Das Wirtschaftsgebiet der Stadt Vác im Mittelalter. In: Grazer Forschungen zur Wirtschafts — und Sozialgeschichte. Bd. 3. Graz 1978. 33-34. 83 KUBINYI, 1975. 550.