Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)
2. Vác
egy tágabb körzet piacává tette. 48 Ehhez járult még a püspöki székhely, mint fogyasztó hatása. A területileg széteső agglomeráció tömörülése azonban a középkor végéig nem következett be, így egyrészt Felnémet, Tálya, Maklár fejlődése, másrészről a városfalakon belüli, ill. a külvárosi települések önállósága végeredményben akadályozta Eger erőteljesebb városiasodását. Ehhez nyilvánvalóan az egyházi földesúr „divide et impera" módszere is hozzájárult. 49 2. VÁC. Más jellegű egy szintén Alföld-széli püspöki székhely, Vác. Ugyancsak Szt. István alapította, de már uralkodása vége felé. 50 Van ugyan forrás, amely egy csodás esemény elbeszélésével kapcsolatban I. Gézához (1074-1077) köti az alapítást. E szerint mind a Máriáról nevezett székesegyházat, mind a Péternek szentelt kőkápolnát ez a király építtette volna, ez a szövegrész azonban a Szt. Péter-kápolna érdekében készült interpoláció. Az interpolátor a királyi alapítású egyházak jogaiban akarta ugyanis ez utóbbi templomot részesíteni. 51 Kétségtelen, hogy IX. Bonifác pápa 1389-ben, 1399-ben és 1400-ban felsorolván azokat az egyházakat, amelyek a megyés püspöki joghatóságtól exemptiot élvezve közvetlenül az esztergomi érsek alá tartoztak, a vácit is említi. 52 Az irodalom ezt a váci „német város" Szt. Mihály-plébániájával azonosítja, amelynek e szerint meg kellett volna előznie a püspökség alapítását. 53 A német várost azonban csak a XIII. század közepén alapították. 54 Az is biztos, hogy a váci egyház exemptiója csak jogigény lehetett, hiszen a kiváltságos egyházak többi felsorolásából általában hiányzik Vác. 55 És valóban, mindhárom váci egyházról maradt fenn adat, hogy a püspök joghatósága alá tartozott, 56 de egyedül a Szt. Péter templomról tudjuk, hogy exemptiója érdekében krónikainterpolációtól sem riadt vissza, ezért nézetünk szerint a patrocinium említése nélkül felsorolt váci exempt egyház csak a Szt. Péter lehetett. Ez a templom különben valóban megelőzhette a püspökség (és a város) alapítását. Nem a városban, hanem azon kívül, a „mezőn" állott, valószínűleg a mai ún. Hétkápolna táján, amely valamivel több mint 500 m-rel délebbre áll a püspökvár helyétől (és 48 FARAGÓ KÁROLY — MAJOR JENŐ: A magyar középvárosok kialakulása és fejlődése az első világháborúig. In: Településtudományi közlemények 28. 1979. 10. 49 Az egyházi földesurak negatív szerepére a városfejlődés terén ld. MÁLYUSZ, 1965. 160-172. 30 GYÖRFFY, 1977. 327-328. 51 GERICS JÓZSEF: Krónikáink szerepe a középkori jogéletben. (A váci egyházalapítás krónikás hagyományainak kritikájához.) In: LK. 33. 1962. 3-12. 32 F. ZIMMERMANN, C. WERNER, G. MÜLLER: Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. III. Hermannstadt 1902. 254., 255. - Monumenta Vaticana 1/4. 1889. 199. - 1454-ben V. Miklós pápa is megerősíti. LUKCSICS, 1938. II. 328. (1340. sz.) 33 MEZEY LÁSZLÓ: A váci püspökség kialakulása. In: Váci egyházmegyei almanach, Szerk. Bánk J. Vác 1970. 18., 30. (45. j.) 54 Ld. alább. 53 JANKOVICH MIKLÓS: Buda-környék plébániáinak középkori kialakulása és a királyi kápolnák intézménye. In: BpR 19. 1959. 72., 75. 36 1480-ban a váci egyházmegye 18 plébánosához intézett parancslevél a névsort a váci magyar város Szt. Margit plébániájával kezdi, ezt követi a német város Szt. Mihály és a várbeli Szt. Kereszt templomok plébánosa. Dl. 18 331. A Szt. Péter templomra vonatkozó adat kevesebbet bizonyít. 1341-ben a váci káptalan hiteleshelyi kiküldötte a Szt. Péter egyház rektora, akinek azonban lehetett egyéb káptalani javadalma is. Magyar Történelmi Emlékek. II. Oklevelek Hontvármegyei magán-levéltárakból. Kiadja Kubinyi Ferenc. Bp. 1888. 162.
