Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)

I. A KORAI VÁROSTÍPUS - 1. Eger

mok közt a keleti rítusra utalók viszonylag nagy száma, ami egyesek szerint talán az itt letelepülő magyarság (illetve a hozzájuk csatlakozott kabar törzs) bizánci eredetű kereszténységére utalna.

39 A templomok körül kialakuló települések csak lassan olvadtak össze, a közöket talán részben tudatos telepítésekkel töltötték be. Erre utal biztosan az Újváros, és talán a Szabadhely városrész, de amennyiben az újkori várostérképeknek hihetünk, az ott felismerhető szabályosabb vonalvezetésű utcák is. Érdekes következtetésekre lehet jutni az Egervölgy agglomerációja távolabbi falvaiból is. Az egri települések egyikéből, az Olasz utcából indulhatunk ki. A középkori magyar nyelvben „olasz" alatt latinusokat, eredetileg elsősorban vallonokat értettek.

40 A község neve biztosan, de esetleg a templom Jakab-titulusa is latin lakosságra utal. Nos, adatok vannak arra, hogy az Eger-völgyben latinusok éltek sajátos szervezetben, hiszen még a XIV. század első felében is említik a Comes vallis Agriensis-t, aki a hozzá tartozó összes hospesszel és gallicusszal rátámadt a királyi kamaraispán embereire.

41 Az egri völgy vallonjai Liége környékéről jöttek, és még a XV-XVI. században is az ottani nyelvjárást beszélték. Állítólag a XI. században költöztek Magyarországra, bár vannak akik a beköltözést a tatárjárás utánra teszik.

42 Nézetünk szerint a betelepülésnek meg kellett előznie a XIII. századot, mert a későbbi betelepültek már jelentős ún. hospes-kiváltságokban részesültek, ezt pedig itt nem lehet kimutatni.

43 E mellett szól az is, hogy Egertől alig 10 km-re északkelet felé említenek 1275-ben Noszvaj mellett egy akkor már elpusztult, tehát nyilván tatárjárás előtti Olaszi nevű falut,

44 ami nyilván kapcsolatban lehetett a szomszédos Eger-völgyi vallon településtömbbel. Az Eger-völgyi települések egyike különben megőrizte francia eredetű nevét: Tálya (Taille = irtvány).

45 Az Egertől északra eső Felnémet (Németi = németek falva) viszont német telepesekre utal.

46 Úgy tűnik tehát, hogy az egri völgy agglomerációját még a tatárjárás előtt vallon és német hospesek idetelepítésével hozták létre a püspökök. így tehát magyar (vö. a XI-XII. századi temetőket és talán a bizáncias patrociniumokat)

47 és idegen telepesek helységei váltogatták egymást. Eger tehát igen különös településtípust képezett. A város területén, valamint tőle északra és délre az Eger-völgyben viszonylag kis területen egy tucatnyi több vagy kevesebb kiváltsággal rendelkező helység állott. Ez a terület szinte teljesen szőlő monokultúrából élt meg, de mindenesetre gabona-behozatalra szorult, ami az Eger-völgyet 39 KOVÁCS BÉLA: Magyarok és palócok (Adatok a Palócföld IX-XI. századi településtörténetéhez.) Évk: EgM. 7. 1969. 166-167.; NAGY, 1978. 13-14. 40 SZÉKELY, 1964. 2-19. 41 KOVACHICH, 1799. 20. 42 A korábbi irodalom összefoglalása: SZÉKELY, 1964. 5. 39. sk. A tatárjárás után: BÁRCZI GÉZA: A legkorábbi vallon-magyar érintkezésekhez. In: Sz. 71. 1937. 393-416. — BAKÓ FERENC: Maklár. Településnéprajzi tanulmány. In: EgriMÉ 2. 1964. 288-289. — FÜGEDI ERIK: Das mittelalterliche Königreich Ungarn als Gastland. In: Die deutsche Ostsiedlung des Mittelalters als Problem der europaischen Geschichte. Vortrage und Forschungen. XVIII. Sigmaringen 1975. 488. 45. j. 43 A kiváltságokra: KUBINYI, 1975. 529-554. 44 SZÉKELY, 1964. 15. 45 Kiss, 1978. 627. — SOÓS, 1975. 327. A templom patrociniuma (Szt. Egyed) is a vallonokra utal. 46 KUBINYI, 1975. 546-547. A németek mellett itt is lehettek vallonok. SOÓS, 1975. 202. 47 Az Eger-völgyi Andornak az Andronicus személynévtől kapta nevét. Kiss, 1978. 55.