Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)
I. A KORAI VÁROSTÍPUS - 1. Eger
Az egri agglomeráció kialakulásának pontos története ma még nem egészen világos. A város területén hat helyen került elő X-XI. századi leletanyag, ebből két X. és két XI. századi temető. 27 Eger jogilag önálló városrészeinek többsége egy-egy templom körül alakult ki, de ugyanez áll a nem önálló városrészekre is. 28 Tanulságosak a patrociniumok is. A székesegyházat Szt. János evangélista tiszteletére szentelték. Mellette állott a Szt. István királyról elnevezett eredetileg társaskáptalani templom, amely a tatárjáráskor elpusztult, azonban később gótikus stílusban újjáépült. Keletebbre, a középkorvégi külső várban, eredetileg önálló városrészben állott a hegyfoki (de promontorio Agriensi) Szt. Péter templom. Legkésőbb a XIII. században épült, plébániai jogokat élvezett, de társaskáptalan is tartozott hozzá. 29 A város északi részén az egyik későbbi városkapu közelében állott a Szt. Jakab templom. Egy 1240-es oklevél szerint eredetileg a betegek ellátására szánt ispotály volt, ekkor azonban már világi papok kezén találjuk. Egy városrész tartozott, ennek azonban nem volt önálló szervezete, hanem valószínűleg a mellette fekvő Olasz utcai község része volt. 30 A patrocinium a zarándokjellegre utal, és mivel a XII-XIII. században magyarországiak is megfordultak Compostellában, az elnevezés világos. 31 Szt. Jakabtól délre, talán már az Olasz utcában állott a ferencesek 1260-ban már említett és egy custodia központjául szolgáló kolostora. 32 Tekintve, hogy a ferencesek általában város szélére szorultak, nem tartjuk kizártnak, hogy azért jutottak centrális helyre, mert egy korábbi más célt szolgáló templomot kaptak meg. E mellett szól a patrocinium, Boldogasszony is, hiszen az volt Eger egyetlen Mária-titulusú temploma, pedig ez a patrocinium igen elterjedt a korai Magyarországon. A káptalansor városrész Szt. Katalin-kápolnája korát nem ismerjük. 33 A Harangozó utca Szt. Demeterről elnevezett plébániatemplomát először 1297-ben említik. 34 A tulajdonképpeni város plébániatemplomát Szt. Mihályról nevezték. Ez a piactértől messzebb, délkeletre állott, 1310-ben fordul elő először. 35 A város északnyugati szögletében állott az ágostonrendi remeték 1346-ban először említett Szt. Miklósról elnevezett kolostora. Róla nevezték el Eger egyik saját községgel rendelkező városrészét. 36 Ez megint csak arra enged következtetni, hogy talán itt is megelőzte egy plébánia a kolostort. Álmagyar Szt. László templomát 1331-ben építik, vagy átépítik, ehhez is tartozott ispotály. 37 Tihamér plébániáját Kozma- és Damjánról nevezték. 38 Ilyenformán Egerben 1241 előtt egy kb. 2-2,2 km átmérőjű körön belül esetleg kilenc templom esetében (János, István, Péter, Jakab, Mária, Demeter, Mihály, Miklós és Kozma-Damján) valószínűsíthető a tatárjárás előtti fennállás. Feltűnő a patrociniu27 NAGY, 1978. 11-14. Ld. hozzá Kovács Béla könyvismertetését: Archívum. 8. 1979. 126. 28 Ld. fenn, 23. j. 29 DERCSÉNYI - VOIT. II. 132., 146., 156. 30 KOVÁCS, 1965. 79-83., aki azonban megkülönbözteti a Szt. Jakab és az Olasz utcai városrészeket. 31 A Jakab-kultuszra: Lexikon fúr Theologie und Kirche. V. k. Freiburg 1980. 834.; BÁLINT SÁNDOR: Ünnepi kalendárium II. Bp. 1977. 77-88. 32 KOVÁCS, 1965. 80-81. 33 Uo. 81. 34 Uo. 84. 35 Uo. 86. 36 Uo. 86. 37 Uo. 83. Ld. még Pataki. In: DERCSÉNYI — VOIT II. 15. 38 Uo.
