Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848 - Dél-Alföldi évszázadok 11. (Szeged,1998)

A VÁRMEGYEI KÖZIGAZGATÁS KORA (1779-1848) - Az úrbérrendezés a Bánságban

Helység az egy családra eső átlagos telekrész Szóka Szőreg Tiszaszentmiklós Tógyér Tolvád 0,35 0,43 0,76 0,52 0,45 Helység Törökkanizsa Újpécs Valkány Zombor (Kis) Zsombolya az egy családra eső átlagos telekrész 0,64 0,90 0,50 0,21 0,86 Ha az egy családra eső átlagot kiszámítjuk a telekmegoszlás a három vármegyében . következő: az egy családra eső átlagos telekrész szerint a falvak száma megye 1/8 2/8 3/8 4/8 5/8 6/8 7/8 egy egész vagy nagyobb Krassó-Szörény 40 137 32 6 1 Temes 3 31 60 35 31 12 1 1 Torontál 3 15 24 23 14 9 2 A jobbágycsaládok pontos telekrészesedését, az általuk használt földterületet csak úgy tudnánk pontosan kimutatni, ha fennmaradtak volna az úrbéri tabellák. Sajnos éppen a Bánság az a terület, ahol csak igen elenyésző számban maradtak meg. A temesvári levéltárban az úrbérrendezés korából nem található egyetlenegy sem. Az Országos Levéltárban 21 Krassó megyei faluból található úrbéri tabella közvetlenül az úrbérrendezés korából s további három falué a XIX. század első negyedéből. Úgyszintén megmaradt Temes megyéből 4, Torontál megyéből 5 község urbáriuma, de azok már csak 1820 utánról. Adataik azonban mégis sokatmondóak. Vizsgáljuk meg először a Krassó-Szörény megyei tabellákat. Helység úrbéresek száma egész jobbágyok száma fél negyed telkes nyolcad zsellér Brostyán 213 279 29 5 Csorda 85 48 35 2 Csukics 215 160 55 Ebendorf 111 111 Greon 136 20 93 23 Hayerdorf 77 43 34 Jám 191 31 63 47 9 41 Kistikvány 222 42 162 15 3 Komoristye 296 11 209 39 37 Németlugos 201 7 30 119 45 Románlugos 790 63 100 536 91 Mercsina 233 4 67 137 22 3