Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848 - Dél-Alföldi évszázadok 11. (Szeged,1998)

A VÁRMEGYEI KÖZIGAZGATÁS KORA (1779-1848) - A kamarai birtokok eladása és a magánuradalmak kialakulása

A XVIII. század végén és a XIX. század elején nagykiterjedésű szőlőskerteket tele­pítettek. Ezen a téren elsősorban Verseczen és környékén emelkedett magas fokra a sző­lőművelés. Egyedül Verseczen 6089 58/64 pozsonyi mérő területnek megfelelő szőlő volt paraszt kézen. Varadián is elérte az 1162, Kudriczon 877, Karlován 930, Nagy­becskereken 2478, Nagykikindán 702, Nagyszentmiklóson 838 pozsonyi mérőt. Gyar­matán 2374, Rékáson 1562, Lippakeszin 1372 pozsonyi mérő szőlőt műveltek meg. Krassó-Szörény megyében és Temes megye egyes falvaiban gyümölcsöt, mindenekelőtt szilvát termesztettek nagyobb mértékben. Ennek függvénye volt a pálinkafőzés, mely egyes krassói falvakban (Zgribest, Ebendorf, Honoris, Govosdia, Lúgos, stb.) ipari mé­reteket öltött. 77 A parasztság legnagyobb problémája azonban a legelőhiány maradt. Mint láttuk az 1780-as urbárium kevés legelőt juttatott a jobbágyközösségeknek. Az überlandok lezárá­sa után a legelőkérdés még súlyosabb lett. Erihez járult még az az elterjedt szokás is, hogy a rétek és legelők jelentős részét feltörték és gabonatermesztésre fordították, igaz sok esetben takarmánytermesztésre is. 78 A XIX. század folyamán az uradalmak és parasztközösségek közötti együttélés természetesen nem volt konfliktusmentes. Az ellentétek azonban a Bánságban sehol sem jutottak olyan szintre, mint az ország más megyéiben. Ha II. Józseftől kezdve oly tö­méntelen mennyiségű jobbágy panaszlevelet vizsgáljuk, láthatjuk, hogy a jobbágyság legtöbb esetben robotoltatás, az uradalmi tisztek önkényeskedései és a legelőelkülöníté­sek miatt panaszkodik. Ez utóbbi miatt sok helyi összetűzés, apróbb lázadás is kirob­bant. A Bánságban a panaszlevelek száma kevés, legtöbb esetben a panasz tárgya a lege­lő és a korábban bérelt überland. A legelő csekélysége miatt panaszkodik Nagy- és Kis­torák, Törökbecse és Nagybecskerek jobbágysága. 79 A kocsmatartás háborgatása miatt 1787-ben a beodraiak, akik az überland-bérlet magas árát is kifogásolják. 80 1780-ban az ittebeiek, 1806-ban a szécsényiek. 81 1829-ben a szajániak kifogásolják, hogy a falu megszállásakor Padén dézsmamentes földet bérel­tek s azután most az uradalmi tiszttartóság dézsmát követel. 82 Törökbecse lakói elpana­szolják, hogy az uradalom az évek során 3340 hold überland földet s a közlegelőből 160 hold jó földet elfoglalt, jóllehet azt 53 évig bér ellenében háborítatlanul ők használták. 83 Egyetlenegy robot miatti panaszról tudunk a Krassó megyei Románboksáról, 1786-ból, amikor is az alispánt arra kérik, hogy robotszolgálatjaikat továbbra is pénzben válthas­sák meg. 84 Ezek azonban kirívó esetek. Végeredményben megállapíthatjuk, hogy a Bán­ságban a belterjes árutermelő gazdálkodás kettős síkon bontakozott ki: az új uradalma­kon és a módos parasztság körében. 77 Ibidem 295. 78 Ibidem 325. 79 Bácskai és bánáti jobbágylevelek 1676-1848. Novisad, 1979. 183-186. 80 Ibidem 50. 81 Ibidem 63-65. 82 Ibidem 124. 83 Ibidem 156-157., 183-185. 84 Állami Levéltár, Temesvár, Krassó megye levéltára, M. 53/1786. — KOVÁCH GÉZA: Erdélyi jobbá­gyok panaszlevelei. Bukarest, 1971. 59.

Next

/
Oldalképek
Tartalom