Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848 - Dél-Alföldi évszázadok 11. (Szeged,1998)

A VÁRMEGYEI KÖZIGAZGATÁS KORA (1779-1848) - A kamarai birtokok eladása és a magánuradalmak kialakulása

A XVIII. század végén és a XIX. század elején nagykiterjedésű szőlőskerteket telepítettek. Ezen a téren elsősorban Verseczen és környékén emelkedett magas fokra a szőlőművelés. Egyedül Verseczen 6089 58/64 pozsonyi mérő területnek megfelelő szőlő volt paraszt kézen. Varadián is elérte az 1162, Kudriczon 877, Karlován 930, Nagybecskereken 2478, Nagykikindán 702, Nagyszentmiklóson 838 pozsonyi mérőt. Gyarmatán 2374, Rékáson 1562, Lippakeszin 1372 pozsonyi mérő szőlőt műveltek meg. Krassó-Szörény megyében és Temes megye egyes falvaiban gyümölcsöt, mindenekelőtt szilvát termesztettek nagyobb mértékben. Ennek függvénye volt a pálinkafőzés, mely egyes krassói falvakban (Zgribest, Ebendorf, Honoris, Govosdia, Lúgos, stb.) ipari méreteket öltött.

77 A parasztság legnagyobb problémája azonban a legelőhiány maradt. Mint láttuk az 1780-as urbárium kevés legelőt juttatott a jobbágyközösségeknek. Az überlandok lezárása után a legelőkérdés még súlyosabb lett. Erihez járult még az az elterjedt szokás is, hogy a rétek és legelők jelentős részét feltörték és gabonatermesztésre fordították, igaz sok esetben takarmánytermesztésre is.

78 A XIX. század folyamán az uradalmak és parasztközösségek közötti együttélés természetesen nem volt konfliktusmentes. Az ellentétek azonban a Bánságban sehol sem jutottak olyan szintre, mint az ország más megyéiben. Ha II. Józseftől kezdve oly töméntelen mennyiségű jobbágy panaszlevelet vizsgáljuk, láthatjuk, hogy a jobbágyság legtöbb esetben robotoltatás, az uradalmi tisztek önkényeskedései és a legelőelkülönítések miatt panaszkodik. Ez utóbbi miatt sok helyi összetűzés, apróbb lázadás is kirobbant. A Bánságban a panaszlevelek száma kevés, legtöbb esetben a panasz tárgya a legelő és a korábban bérelt überland. A legelő csekélysége miatt panaszkodik Nagy- és Kistorák, Törökbecse és Nagybecskerek jobbágysága.

79 A kocsmatartás háborgatása miatt 1787-ben a beodraiak, akik az überland-bérlet magas árát is kifogásolják.

80 1780-ban az ittebeiek, 1806-ban a szécsényiek.

81 1829-ben a szajániak kifogásolják, hogy a falu megszállásakor Padén dézsmamentes földet béreltek s azután most az uradalmi tiszttartóság dézsmát követel.

82 Törökbecse lakói elpanaszolják, hogy az uradalom az évek során 3340 hold überland földet s a közlegelőből 160 hold jó földet elfoglalt, jóllehet azt 53 évig bér ellenében háborítatlanul ők használták.

83 Egyetlenegy robot miatti panaszról tudunk a Krassó megyei Románboksáról, 1786-ból, amikor is az alispánt arra kérik, hogy robotszolgálatjaikat továbbra is pénzben válthassák meg.

84 Ezek azonban kirívó esetek. Végeredményben megállapíthatjuk, hogy a Bánságban a belterjes árutermelő gazdálkodás kettős síkon bontakozott ki: az új uradalmakon és a módos parasztság körében. 77 Ibidem 295. 78 Ibidem 325. 79 Bácskai és bánáti jobbágylevelek 1676-1848. Novisad, 1979. 183-186. 80 Ibidem 50. 81 Ibidem 63-65. 82 Ibidem 124. 83 Ibidem 156-157., 183-185. 84 Állami Levéltár, Temesvár, Krassó megye levéltára, M. 53/1786. — KOVÁCH GÉZA: Erdélyi jobbágyok panaszlevelei. Bukarest, 1971. 59.