Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848 - Dél-Alföldi évszázadok 11. (Szeged,1998)

A VÁRMEGYEI KÖZIGAZGATÁS KORA (1779-1848) - A kamarai birtokok eladása és a magánuradalmak kialakulása

ezért követelik, hogy az adásvételi szerződéseket mindenütt formális adománylevéllel egészítsék ki.

55 A kincstárnak azonban gyors bevételre volt szüksége s ezért az eladási szabályokat oly értelemben módosították, hogy a vételár felének kifizetése után a vásárló azonnal a birtok tulajdonába léphet, de a tulaj donlevelet csak a végösszeg lefizetése után állítja ki.

56 Az olasz fronton elszenvedett nagy vereségek után a bécsi hatóságok meggyorsították az eladásokat. Mindenekelőtt befejezték a felértékelési műveletet, minek eredményeként a magyar kamara birtokainak évi jövedelmét 336 573 forintban, s ennek révén a kamarai birtokok összértékét 6 millió forintban állapították meg.

57 Nagy Irén, ki a kamarai birtokok értékesítésével kapcsolatosan tanulmányozta Bécsben a kamarai levéltárat, a századforduló bánsági birtokeladásokról esetenként beszámol. Eszerint 1797 és 1801 között a következő birtoktestek kerültek magánkézbe. Temes megyében 1797-ben gr. Markovics József 5444 forint 20 krajcár összegért megveszi Vizesdát, melyet már 9 éve bérelt. 1797. március 30-án írja alá adásvételi szerződését a kamarával br. Saurau Mercydorfra 53 302 forint értékben és Zsadányra 63 839 forint 53 1/4 krajcár értékben. Ugyanazon év augusztus 28-án Izdenczy József megveszi Monostort, de a vételárat nem ismerjük. Torontál megyében Tiszahegyes és Száján kerül 140 100 forint 52 1/2 krajcárért Tajnay János birtokába, azzal a feltétellel, hogy 40 000 forint előleg mellett a maradékot tíz év alatt törlessze le. 1800-ban vásárolja meg, két évi alkudozás után gr. Csekonics József ezredes 376 376 forint 78 krajcárért Csőszteleket, Zsombolyát, Csernyét és Bezitova pusztát, melyhez 1834-ben majd hozzávásárolja Janovát is. A birtokot már 1780 óta bérelte és ezalatt jól működő majorságot épített ki. A gyergyószentmiklósi örmény származású Gyertyánjfy testvérek megvették Gyért 37 525 forint 34 krajcárért, Tolvádiát 63 150 forintért és Bobdát 55 549 forintért. A Gyertyánffyak ugyanakkor Arad megyében is licitáltak Csermő mezővárosért.

58 Jankovich Doktorovich János pozsegai polgár Lukarecet vette meg 21 170 forint 16 krajcárért s a már említett újaradi Lovász Zsigmond Lippakeszit (Keszincz) szerezte meg 103 535 forint 18 2/4 krajcárért. Krassó megyében mindössze két falu került magánkézbe, mégpedig Krassóhódos, melyet Bernyákovics Antal vett meg 18 847 forint 56 krajcárért és Lugoskisfalu, melyért Soro generális 13 408 forintot fizetett. A kereslet a következő évben sem volt nagyobb. Ekkor vette meg Bajnóth József veszprémi püspöki alkancellár Torontálban Pészakot és Paráczot 81 099 forintért, Krassó megyében Macskássy Imre Bürnát 7718 forint 9 krajcárért, a már említett Bernyákovics Antal testvére, Imre Boldurt 31 754 forint 16 krajcárért és Bradvánszy Mihály Mutnokot 18 730 forint 31 krajcárért. Kovách i. m. 93. Hofkammer Archív, Wien, ex jan. 1797. 253. Ibidem. Kovách i. m. 93.