Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848 - Dél-Alföldi évszázadok 11. (Szeged,1998)
A VÁRMEGYEI KÖZIGAZGATÁS KORA (1779-1848) - Ipar és kereskedelem
Mindent összegezve tehát a három bánsági megyében, illetve Temesvárt összeírtak: Krassó-Szörény megyében 1027 mesterembert Temes megyében 2299 mesterembert Torontál megyében 2816 mesterembert Temesvár szab, kir. városban 785 mesterembert Összesen 6817 mesterembert Bár sok helyen feltüntetik a mesterlegények számát is, valójában csak néhány városból, nagyközségből ismerjük pontosan számukat. Általában a mesterek nem alkalmaznak egy-két legénynél többet, bár a kőművesek, ácsok, tímárok, szabók számos esetben, főleg idénymunkában 5-10, sőt kirívóbb esetben ennél is több alkalmazottat foglalkoztatnak. A vándorkényszer miatt azonban a legények száma állandóan változik. A legény tartó mesterek és a legények száma néhány városban a következő: Város legényt tartó mesterek száma legények száma Temesvár 351 685 Versecz 150 203 Lippa 70 91 Lúgos 56 86 Nagybecskerek 131 207 Csákóvá 51 69 Törökbecse 33 56 Zsombolya 36 46 Újpécs 14 17 Oravicza 33 36 A mesteremberek számát, foglalkozásuk szerint helységekre vizsgálva, sok pontatlansággal kell szembenéznünk, mivel sok mesterember iparát csak időszakosan, félvagy negyedéven át űzi. Sok faluban nem találunk egyetlen kézművest sem, máshol alig egynéhányat, többnyire kovácsot és molnárt. A legtöbb kézműves nyilvánvalóan a városokban, nagyközségekben telepszik le, ahol a helyi fogyasztók, vagy a heti és országos vásárok biztosítják számukra a megélhetést. Temesvár esetében már láttuk a helyzetet. A többi településen a helyzet a következő:
