Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848 - Dél-Alföldi évszázadok 11. (Szeged,1998)
A BÁNSÁGI TÖRTÉNETÍRÁS - A helytörténet
Büchl tollából jelent meg bővebb okfejtés a XVIII-XIX. századi bánáti rizsültetvényekről. 52 Az utolsó negyedszázadban a Bánságot érintő román történetírásban jelentős fordulat következett be. Egy fiatalabb generáció félretette az egyoldalú nemzeti szempontokat s felismerve e terület múltjának s jelenének eltérő voltát az általános román fejlődéstől, elsősorban gazdasági kérdésekkel kezdett foglalkozni. Az oklevélkutatásban is objektív szempontokat követve, előítélet nélkül fordultak a magyar és német szakirodalomhoz s figyelemmel hasznosították az újabban megjelenő tanulmányokat is. E tekintetben mindenekelőtt két történészre kell felhívnunk a figyelmet. A néhány éve elhunyt I. D. Suciu számos tanulmánya mellett az asztalra tett két fontos monográfiát. Az egyik a bánáti 1848/49-es forradalom története, román szempontok szerint, de minden magyarellenes él nélkül, a másik a temesvári görög keleti érsekség története, 53 melyben kerülve minden politikai érzelgősséget, kendőzetlenül papírra vetette a bánáti ortodoxia másfél évszázadig tartó szerb-román ellentéteit is. A másik képzett és igen tevékeny román történész Costin Fene§an. Már maga az a tény, hogy egyedülállóan vállalkozott az első bánáti középkori oklevél-válogatás kiadására román vonalon, becsülendő. Fene§an a Ceau§escu éra szélsőséges nacionalista történetszemléletének virágkorában oklevél válogatásában mindenekelőtt a klasszikus magyar pozitivisták eredményeire támaszkodott (Ortvay, Pesty, Szentkláray, Juhász Kálmán, Veress Endre, stb.) 54 Mint már láttuk ő vállalkozott Griselini románnyelvű kritikai kiadására is. Emellett számos tanulmányt tett közzé a bánáti bányászatra és kereskedelemre vonatkozóan is. 55 A bánáti bányászattal foglalkozik Volker Wollmann is. 56 A fiatalabb bánáti román történészgárdából említsük meg Eleonóra Calincof, Carol Brándza, Rudolf Gráf, Bárbulescu-Luminiía Walner és Emeric Lay neveit. Örvendetes az a tény, hogy mind a Resicai Múzeum gondozásában megjelenő Banatica sorozat, mind a Temesvári Múzeum új keletű évkönyvei is, az „Analele Banatului" új sorozata előszeretettel szentel teret a gazdaságtörténeti írásoknak, bárkitől is származzék az. Nem lenne teljes a kép, ha nem említenénk meg a szegedi megyei levéltár gazdag tevékenységét, s mindenekelőtt az egykori Torontál megye Csongrád megyéhez csatolt 52 ZÁNESCU ALEXANDRA — BÜCHL ANTON: Din istoria culturii orezului in Bánat. Tibiscum, 1975. 185-201. 53 I. D. Suciu i. m. 54 FENESAN COSTTN: Documente mediegale bánáíene (1440-1653). Timisoara, 1981. 55 FENESAN COSTTN: Date privind exploatarea aurului in Bánat la sfársjtul secolului al XVIII-lea §i la in ceputul secolului al XlX-lea. Studia Historica, 1976/12. fasc. 1. 555-564., Der banater Kupferhandel in der ersten Hálfte des 18. Jahrhunderts. Zur Frage des Österreichischen Merkantilismus in einem Grenzenland. Rumánien Studien III. 1975. 149-165., Douá documente osmane privind comerml austro-turc ín Bánat si Moreea (1742, 1734). Tibiscum, 1979. 213-223. 56 WOLLMAN VOLKER: Hárfi privind exploatárile miniere din prima jumátate al secolului al XVIII-lea. Banatica, 1972, 187-198., 1975. 175-193., Dezvoltarea technicii miniere in Muntii Cáráseni in a doua jumátate a secolului al XVIII-lea. Banatica. 1973/5. Mineritul din Bánat la mijlocul secolului al XVIII-lea oglindit intr-un album cartografic. Banatica, 1979. 297-314.
