Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848 - Dél-Alföldi évszázadok 11. (Szeged,1998)
A BÁNSÁGI TÖRTÉNETÍRÁS - A helytörténet
Végezetül tegyünk említést Berkeszi Istvánról, ki Temesvár kismonográfiája mellett számos apróbb közleményben járult hozzá e vidék múltjának megismeréséhez 34 , továbbá Iványi Istvánt, ki a tiszai határőrvidék történetével, Lúgos, Lippa és Karánsebes múltjával foglalkozott. 35 Sajnos ez az áldozatos, jövőt ígérő és sok eredményt felmutató kutatás az első világháborúval lezárult. A két háború között a Bánság múltjának kutatása az új hatalom birtokosaira hárult. Világos, hogy ezt a történetírást elsősorban nemzeti szempontok vezérelték: az ősi eredet bizonyítása 36 , a nemzeti egyház múltjának feltárása 37 irányította a kutató tevékenység minden mozzanatát. Kiesett a kutatás területéről úgyszólván minden ami a gazdasági élettel, a különböző nemzetiségek társadalmi együttélésével kapcsolatos. Sajnos a német történetírást is sok esetben félrevezette a sokat hangoztatott elmagyarosítás teóriája. A HELYTÖRTÉNET Az általános munkák mellett a Bánság rendkívül gazdag helytörténeti munkákkal is rendelkezik. A falumonográfiák száma elsősorban német vonatkozásban nagy, de nem elhanyagolható a román, magyar és más etnikumú falvak kismonográfiáinak száma sem. Frenz Leibhard, temesvári író és művelődéstörténész, 1976-ban közzétett esszé-kötetében csak a Romániához csatolt területről 36 német falu 53 monográfiáját sorolja fel: - Alexanderhausen-Sándorháza, 1933. - Bethausen-Betlenháza (M. Griffel), 1927. - Bogarosch-Bogáros, 1925. - Baiasch-Buziás, 1910. - Darowa-Daruvár (Milleker F.), 1920. - Detta két kiadásban (L. Szmida), 1900, 1929. - Franzdorf-Ferencfalva (Mihalik S.), 1966. - Gyertyámos (M. Hoffmann), 1885, 1935. - Nagykomlós (szerző nélkül), 1941. - Grosscham-Nagyzsám,(F. Milleker), 1909. - Guttenbrunn-Temeshidegkút (E. Haupt), 1924. - Jahrmarkt (szerző nélkül), 1913. - Kleinbetschkerek-Kisbecskerek (szerző nélkül), 1938. - Königsgade-Királykegye (szerző nélkül) 1881, 1910, 1912, 1920. 34 BERKESZI ISTVÁN: Temesvár szabad királyi város kismonográfiája. Temesvár, 1900. 35 IVÁNYI ISTVÁN: Lúgos rendezett tanácsú város története. Adatok és vázlatok. Szabadka, 1884., Vidékünk története különös tekintettel Lúgos, Karánsebes, és Lippa történetére. Temesvár, 1875., A tiszai határőrvidék. Hazánk. 1884., 1885. 36 MANCIULEA St.: Elemente etnice streine a§ezate in Bánat intre 1000-1870., „Bánatul altádatá" Studii istorice, 1944. 329-389. Infiltrári de populajia stráiná in Bánat, Buletinul Societátii de Geografie Romána. Bucuresü. 1927. 76-111. Nemoinau Pétre: Istoricul judefului Timi§. Bucuregti, 1935. — Sárbii si Bánatul. Revista Fundatiilor Regale. 1937/IV. 365-375., Ungurii si Bánatul, Ibidem, 1937/IV. 365-375. stb. 37 COTOSMAN GHEORGHE: Bánátenii si episcopia Timisorii, Caransebes. 1938., Episcopia Banatului pina la 1875. Caransebes, 1941., stb.
