Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848 - Dél-Alföldi évszázadok 11. (Szeged,1998)

A BÁNSÁGI TÖRTÉNETÍRÁS

tevékenységbe kezdett. 1858 és 1861 között Delejtű címmel hetilapot szerkesztett, melynek oldalain már számos helytörténeti közleménynek is helyet biztosított. A lap alcíme is sokat mond „A tudomány, anyagi érdek és szépirodalom közlönye". A nemzetgazdaságot, a történelmet, a természettudományt tűzte ki a lap homlokterébe. Benkő Samu szerint a lap profiljának kialakításában, rovatainak beosztásában Pesty kolozsvári modellek után igazodott együttműködött Kőváry Lászlóval és Szabó Károllyal, de kereste a kapcsolatot a szászokkal is. 1859-ben az akadémia levelező, majd 1877-ben a rendes tagjává választotta. 1864-ben a pesti Magyar Iparbank titkára lett a foglalkozásából adódóan vonzódott a gazdaságtörténet kérdései iránt is. Páratlan munkabírásának köszönhetően rövid idő alatt alaposan dokumentált monográfiákat tett közzé: Krassó megye, továbbá Szörény vármegye és a Szörényi bánság történetét, hatalmas, először publikált oklevél kötetekkel.

20 Megírta a magyarországi vár ispánságok történetét is.

21 Kutatásai során ismerte fel a Temes-köz és Krassó-Szörény századok alatt bekövetkezett nagy etnikai változásait és nyúlt hozzá egyedülállóan úttörői tevékenységéhez. „A helynevek és történelem" című akadémiai székfoglaló előadásában mondta ki a történelem és nyelvtudomány szoros összefüggését. Az ő érdeme, hogy nálunk elsőként vizsgálta az ilyen irányú kutatások elméleti alapjait és megszervezte az egész országra kiterjedő rendszeres gyűjtőmunkát. A begyűjtött hatalmas anyag 68 kötege ma is az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában található s az utóbbi években számos megyében kísérelték meg annak feldolgozását. Ennek az óriási anyagnak tanulmányozása után, 1888-ban közzétette „Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben" címmel az első kötetet, melyben a legérdemesebbnek tartott helyneveket válogatta össze és magyarázta. Helynévkutatása a mai tudománynak is hasznára válik s azokat olyan tudósok is felhasználták, mint Szabó T. Attila, Györffy György vagy a román Coriolan Suciu. Pesty nyugat-európai kortársaihoz hasonlóan tudatosan kutatta a jelenségek történelmi meghatározottságát, az események logikáját, mely mögött kirajzolódik a kor sajátos társadalmi szerkezete.

22 Kora történészeivel való levelezése (Acsády Ignác, Békefi Rémig, Borovszky Samu, Bunyitay Vince, Fejérpataky László, Nagy Imre, Br. Nyáry Albert, Ortvay Tivadar, Paur Iván, Pompéry János, Sólyom Fekete Ferenc, Szász Károly püspök, Szilády Áron, Szilágyi Sándor, Thaly Kálmán, Wenczel Gusztáv, Szentkláray Jenő, Téglás Gábor, Thellóczy Lajos, Jakab Elek, Szabó Károly, Csánki Dezső, Haan Lajos, Fraknói Vilmos, Zsilinszky Mihály, stb.) részben az MTA, részben az OSZK-ban található s várja feldolgozásukat. A délmagyarországi magyar történetkutatás újabb fordulópontját Ormos Zsigmond tevékenysége jelzi. Pécskán született 1813. február 20-án, de a család tízéves korában a Temes megyei Törökszállásra költözött. A temesvári, majd a szegedi piaristáknál tanult, a gimnáziumi tanulmányai alatt tartós barátságba került Vukovics Sebővei. Elsősorban a 20 PESTY FRIGYES: A Szörényi bánság ... — Krassó vármegye története I., IV. Budapest, 1883-1884. 21 BENKŐ SAMU: Temesvár tudós fia Pesty Frigyes. A helyzettudat változásai., Bukarest, 1977. 187304. 22 BENKŐ SAMU: Ormos Zsigmond ifjúsága és irodalmi munkásságának kezdetei, uo. 198-231.