Kovách Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848 - Dél-Alföldi évszázadok 11. (Szeged,1998)
A BÁNSÁGI TÖRTÉNETÍRÁS
zása után ilyen irányú kutatása derékba tört. Legújabb értesülésünk szerint gazdagon dokumentált művét az idén román nyelven megjelentette Temesvárt. 1 De tartsuk be az időbeliség követelményeit s kíséreljük meg összegezni az általunk vizsgált korra vonatkozó bánsági történetkutatás eredményeit. Az első összefoglaló leírást és történeti áttekintést az új osztrák provinciáról az olasz Francesco Griselini adta 1774-ben. Az 1717-ben, Velencében született kartográfus, 1780-ban Milánóban tette közzé olaszul munkáját, levelek formájában. 2 Mintegy párhuzamosan jelent meg két kötetben Bécsben németül is, Ignaz von Born fordításában. 3 Griselini rendkívül sok értékes adatot halmoz fel leveleiben a Bánság visszahódításáról, gazdasági és népesedési viszonyairól, a lakosság életmódjáról. Tárgyilagossága nem véletlenül hatott oly mélyen mind a románokra, mind a szerbekre. Egyes részleteit a szerbek már 1827-ben és 1828-ban, majd 1857-ben és 1858-ban lefordították. 4 Románul 1883-ban Drágnici Meletin jelentette meg Griselini művének első felét. 5 Ezt követően számos apróbb közleményben hivatkozik Griselini főleg románokat érintő fejezeteire. 6 Végül 1984-ben Temesvári teljes román fordításában megjelent a kritikai kiadás is, Costin Fene§an magvas előszavával. 7 Német részről utólag csak apróbb utalások láttak napvilágot, míg végül 1980-ban Münchenben bővebb tanulmány is foglalkozott vele. 8 Sajnos a magyar történetírás mindmáig nem hasznosította kellőképpen Griselini tárgyilagosságát. Mindössze a lugosi Jakabffy Elemér közölt róla némi apróságot. 9 Sokat merített Griseliniből az első bánáti román krónikás is a hátszegi Nicolae Stoica. Stoica többnyire meseszerű, gyerekes és anekdotikus műve a középkori krónikások mintájára az emberiség kezdeteivel indítja meseszövését, végig megy az ókoron és középkoron, de a 16-25. fejezetekben sok hasznosítható adattal szolgál a Bánság történetére vonatkozóan is az 1691-1820 közötti évekből. 1 KAKUCS LAJOS: Dezvoltarea agriculturii in Bánat in a doua jumátate a secolului al XlX-lea. Cluj. Doktori értekezés, kézirat. Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár. — Contributii la istoria agriculturii din Bánat. Sec. XVIII-XIX. Timisoara, 1998. 2 FRANCESCO GRISELINI: Lettere odeporiche ore is suoi viaggi e le lui osservationi di vari popoli e sopra piu altri interessanti ogetti si descrivono, giuntavi parecchia memorie dello atesso autore, che riguardano le scienze e le arti utili, tomo I. Milano, 1780. 3 FRANZ GRISELINI: Versuch einer politischen und natürlichen Geschichte des temeswarer Banats in Briefe an Standpersonen un Gelehrte, I—II. Wien, 1780. 4 Istoricesco opisanie Bánata po Grizelinu. Banatski Almanach I. 1827., 84-104., II. 1828., 95-127., III. 1829., 95-127. Temesvarski Kalendar II. 1854. 1-23., IV. 1857. 1-39. 5 DRÁGMCHI MELETIN: Descrierea Banatului de Griselini I. 1882. 6 SECULA S.: Descrierea Banatului dupá Griselini. Biserica si §coala, Arad, 1909/46. — Bánatul $i bánatenii vázuji de un stráin. Bánatul, 1926. I. nr. 8-9., 11-16. — GRTVTJ N.: Un invá{at italian din secolul al XVIII-lea despre Valachii din Bánat, Vestül, Timisoara vázutá de Francesco Griselini, Analele Banatului, 1928/1. 65-79. 7 FRANZ GRISELINI: Incercarea de istorie politicá §i naturalá. Prefa|á, traducere §i note de Costin Fenesan. Timisoara, 1982. 8 BÖHM LÉNÁRT: Erinnerung an Franz Griselini, Temesvarer Zeitung, 1870/16/, 172. sz. - HUBERT N.: Ein Gelehrter sicht des Bánat, Banater Deutsche Zeitung, 1/22. 1940., 207. sz. - LEBHARD FRANZ: Griselini, der erste wissenschaftliche Erforscher der Banats. Banater Mosaik, Beitráge zur Kulturgeschichte I. 235-246. Bucuresti, 1976. 9 JAKABFFY ELEMÉR: Gróf Soro és Griselini. Krassó-Szörényi Lapok. Lúgos, 1937. 59., 78. Temesvári Hírlap. Temesvár, 1943. 19., 237. sz.
