Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
X. A SZERZŐDÉSKÖTÉS IDEJE
szerződést és kérte, hogy Ambrózy br. 1844. február 7-i 3207. számú beadványában foglaltakra legmagasabb helyen mielőbb döntés hozassék. Mert ha Mahler Ferenc jelenlegi bérlő ellen, az által engedély nélkül művelésbe vett 469 hold ugarföld miatt a holdanként 10 ezüst forint büntetés megfizetése végett indított pert megszüntetnék, a pusztarészt a dohánykertészeknek átadnák, és a velük kötött szerződés jóváhagyást nyerne, úgy az új telepeseknek, tekintettel a közelgő tavaszra, dohányt kellene vetniük. Ellenkező esetben pedig Mahler bérlőnek el kellene vetnie a tavasziakat! Ambrózy br. ennek a bizonytalan helyzetben lévő kertészetnek nem adott nevet, emiatt a jelentés a nagykamarási puszta 2. osztályán létesült kertészségként említi, és elmondja, hogy területe 2986 4/1100 hold, 119 házzal rendelkezik, majd a kertészeknek 5 hold feles dohányt, összesen 595 holdon kell megművelni, a termelt feles dohány mennyiségét 1785 bécsi mázsára becsülik. A pusztai osztály ezáltal 6833 pft 43 1/4 kr-ral fog többet jövedelmezni. „Minthogy a magyar kamara pártoló véleményezését megtette a telep létrehozása érdekében, és az amúgy is kétes kimenetelő peres eljárás megszüntetése mellett emelt szót, ezen utólagos jelentést kéréssel terjesszük Excellenciád elé a fenti körülmények figyelembe vételével, melyek a legnagyobb sürgősséget kívánják meg — amennyiben a legfelső döntés a fenntebb említett előterjesztésnek egész tartalmát illetően nem történhet meg sürgősen — úgy tekintve az ügy rendkívül sürgős voltát, legalább Nagykamarás puszta 2. osztályán létesülő telepre vonatkozóan elkülönítve szíveskedjék a jóváhagyást mielőbb kieszközölni, hogy ezen szerződés jóváhagyása után a dohánykertészek azonnal, még ezen a tavaszon megművelhessék dohányföldjeiket." 467 Ez az átirat ékesszólóan bizonyítja, hogy mennyire terjedt ki a magyar kamara hatásköre, és saját ügyeiben mennyire volt szabad rendelkezése. Az elekiek közben két kő között érdeklődtek, mert ugyanarra a területre a kincstárral két szerződést is kötöttek. Már beköszöntött a tavasz, meg kellett volna kezdeni a tavaszi munkákat. Mahler Ferenc bíró a magyar kamara által ratifikált haszonbérleti szerződés alapján kívánt volna eljárni, hiszen ez volt a valójában érvényes szerződés. A kertészszerződést aláírt elekiek azonban nem engedelmeskedtek neki, ők az érvényben nem lévő, még jóvá nem hagyott szerződéshez tartották magukat, és bírójuk utasítását figyelmen kívül hagyták. Ambrózy br. szerződést engedélyező sorai és a megkötött kertészszerződés teljes felfordulást idézett elő Eleken. Nem csoda, ha Mahler Ferenc kérése a szerződés beterjesztése után egy hétre már Budán van. Mattyasovszky Imre rámutat arra, hogy az eleki bíró, a bérlő mekkora zavarban van, mert a szerződést aláírt dohánykertészek, kiket azelőtt a puszta földjének megművelésére használt, — annak reményében, hogy földjeiket saját maguk veszik át, — a szükséges mezei munkákat már nem hajlandók utasítására elvégezni. A magyar kamara a cs. kir. Általános Udvari Kamara Elnökségéhez címzett 1844. március 20-án kelt 10 915. számú átiratában rámutat, hogy Mahler e kellemetlen és számára káros helyzetbe a kertészszerződés megkötése folytán került, mindenképp méltányosnak tűnik, hogy őt a kamarai földesuraság számára amúgy is előnyös szerződés jóváhagyásával e nehézségekből kisegítsék. A korábbi 9005 sz. átiratban foglaltaknak megfelelően kéri, tekintettel az ügy sürgősségére, mivel a tavasz már beköszöntött, s a MOL E 73. 185. cs. 16. k. 9005-1844. Bánat.
