Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
VI. HOGYAN LETT GEÖCZ LÁSZLÓ EGY TELEP NÉVADÓJA?
désnek születnie, ha a legelők megosztása, az urbariális szabályozás, a nádasok és mocsarak lecsapolása a Grosschmid által remélt kedvező eredményekre vezet." 285 Ez a pár mondat, mint valami villámhárító, elegendő volt arra, hogy a bácsi kamarai uradalomban ne rendelje el Kübeck báró kertészségek telepítését, és a zombori jószágigazgatóság féltett és jól jövedelmező pusztáit megmentse a dohánytermesztés bevezetésétől. A továbbiakban így a kisebb töredék földek bérbeadása révén egy másik, már exportcikké vált ipari növény, a rostkender termesztése sem szűnt meg. Ugyanakkor elismerte Geöcz, hogy az általuk javasolt alapelvek itt nem ültethetők át a gyakorlatba, és a kertészségek létesítése a bácsi pusztákon jövedelemkieséssel járna. A dohánykertészségeket a természettől elhódítandó területen és jogilag a legelő elkülönítésből nyert részeken a jövőben is csak akkor lehet bevezetni, ha ezek a munkák meghozzák a maguk eredményeit. Lehetetlen itt észre nem venni a dohánnyal kapcsolatban azt, hogy olyan új növény termesztéséről van szó, melynek a termelési szerkezetbe való integrációját a feudalizmus a maga keretei között nem tudta megoldani. Grosschmid erre tett kísérletet egy felújított módszerrel, amit felettesei elutasítanak. Inkább megérzik, mint tudják ezek az emberek, hogy itt piacra való termelésről van szó, itt nem használhatók a feudalizmus önellátásra beállított módszerei. Valószínűleg nincs sejtelmük arról, hogy ezek az ipari növények a kapitalizmusnak az előhírnökei és tipikus növényei. Talán azért is van annyi baj egy elavult szemléletű világban a piacra termelt új növénnyel, a dohánnyal. Termelési rendszert alakít ki, és piacot teremt magának, a parasztságon belül egy sajátos szűk réteg foglalkozik a termesztésével, amelyik keresi helyét a világban, és a feudális jellegű függőségét már felszámolta. Br. Kübecknek abban teljesen igaza van, hogy újszerű módon, a legújabb termelésszervezési módszerrel, tehát a kertészségben kell a szükséges dohányt megtermelni. 286 Valójában új keretekre, a kertészségekre, és ebben szorgalmas, fáradságot nem ismerő szakemberre, a dohánykertészre van szükség az osztrák dohánymonopólium ellátására, mert a régi keretek erre nem alkalmasak. Az előző fejezet végén már szóltam a harmadik jelentéstevőnek Preyszler Jánosnak a tényeket a maga kendőzetlen valóságában feltáró jelentéséről. Ezért a magyar kamara azt javasolja, hogy br. Ambrózy és Preyszler együtt járja be a szőregi uradalmat, és a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján tegyen javaslatot a dohánytermesztés bevezetéséről. 287 Ám Kübeck br. célja elérése érdekében, mint láttuk, továbblépett és az egész szőregi uradalmat a temesvári jószágigazgatósághoz csatolta. A magyar kamara számvetést készített arról, hogy a dr. Krause, a dohánygyárak helyettes felügyelője által javasolt 100 000 bécsi mázsa dohány megtermeléséhez milyen területre van szükség. Ne felejtsük el, hogy dr. Krause katasztrális holdanként 12 bécsi mázsa terméssel számol. Ennélfogva a dohánytermő-területet 8333 kat. holdban, a telepítendő kertészek számát 2777 családban, 12 kat. hold numerus esetén az összes terüleCJCOCz 1842 december 5 286 1842. október 3-i keltű és 6841/P. P. számú udvari leirat. MOL E 73. 182. cs. 18. k. 41 820/481842. Bánat. 287 Geöcz 1842. december 5.
