Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
IV. BÁRÓ AMBRÓZY SAJÁTOS SZEREPE A KERTÉSZETEK TELEPÍTÉSÉBEN
nisztérium megalakulásakor Ambrózy br. megjegyzi: „A végzet fölszabadult ... a szomorú tény végrehajtatott. A magyar szennyel borítá be nevét." A következő napon Lajos főherceghez ment, az uralkodótól kapott hivatalait a főherceg kezébe tette le, s Temesvárra utazott. 124 Temes megye 3 évenként esedékes tisztújító közgyűlését 1849. április 4-én tartotta, és Ambrózy br. ezen leköszönt főispáni adminisztrátori tisztéről; „mert — úgymond — a jelen országgyűlés alatt főispáni helytartói hivatalára a törvénytelenség bélyege süttetett, miért is kötelességének érezte hivatalát ő felségénél letenni." 125 A vármegye az adminisztrátorságot törvénytelennek jelentette ki, de lemondását elfogadta. Ezután rövidesen Temes megyei birtokára vonult vissza, és látszólag hátat fordított a közéletnek. Időnként felkereste a város honoráciorjait, elbeszélgetett velük. E látszólagos udvariassági látogatások nem jelentettek egyebet, mint az adott helyzet felmérését, és amint az időt alkalmasnak tartotta a bécsi udvarhoz hűséges cselekvésre, tudta mi a helyzet, kire számíthat akkor, amikor cselekedni akar. Fia az osztrák hadseregben teljesít szolgálatot, felettese Roden őrnagy, Ambrózy br. jó barátja, aki ez időt tájt kereste fel levelével, s többek között így ír: „Az általános zavar ez időszakában, mikor senki sem tudja hányadán van, véget ér az én tudományom..." 126 A pákozdi győzelem után kiadott 1848. október 3-i keltezésű uralkodói nyílt parancs Jellasicsot nevezi ki a magyarországi haderő főparancsnokává, feloszlatja a magyar országgyűlést, az országot a hadi törvények hatálya alá veti. Október 10-én V. Ferdinánd parancsára Rukavina altábornagy és várparancsnok Temesvárt ostromállapotba helyezte, a nemzetőrséget is a várparancsnokság alá rendelte. 127 A magyar kormánynak a temesvári vár császári őrsége 1848. október 16-án megtagadta az engedelmességet. 128 Ambrózy br. birtokáról ismét Temesvárra megy. A tisztségviselőket látogatja sorra, felkeresi egykori beosztottját a kamarai jószágigazgatóságon, de már az ő helyét elfoglaló, és szerinte „kokárda mániában szenvedő" Fischer jószágigazgatót, akinél a Wiener Zeitung az a száma jut kezébe, melyben az 1848. október 3-i uralkodói nyílt parancsot közlik. Azonnal felveszi a kapcsolatot gróf Leningennel, a temesvári katonaság képviselőjével. 129 1848. október 20-án, 21-én és 22-én — nyilván már katonai segítséggel — Ambrózy Lajos báró és Dézsán kormánybiztos új komitét alakítottak. 130 Ennek a politikai bizottságnak a vezetését Ambrózyra bízták. 131 Október 31-én már Pesten is híre van a temesvári eseményeknek és a következőképpen kommentálják: „Temes megyében Ambrózy a reakció zászlóját — in civili 132 is kitűzte — és nép124 BpSz 1898. 27-28. p. 125 Bor. Temes vm. 382. p. 126 BpSz 1898. 30., 32. p. 127 MÁTRAY GÁBOR: Töredék jegyzemények Magyarország történetéből 1848/49-ben. Szépirodalmi Kiadó. 1989. 286. p. (A továbbiakban: Mátray 1848/49.) 128 Magyarország történeti kronológiája III. 1848-1944. Főszerk.: Benda Kálmán, Akadémiai Kiadó. Bp., 1983. 688. p. (A továbbiakban: M. tört. kr.) 129 BpSz 1898. 32. p. 130 Bor. Temesvár tört. 104. p. 131 BpSz 1898. 32. p. 132 In civili: civilben, polgári személy, nem egyenruhában.
