Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
III. KONKRÉT JAVASLAT A KAMARÁNAK A DOHÁNYTERMESZTÉSRE
számolnia kell a rossz termésre is; s minthogy ő kétség kívül nyerni akar, így úgy kell neki beszednie a dohányt, hogy nyerhessen, azaz az ő kezében van, kényétől függ a dohány árának meghatározása." 80 Említettük már, hogy a Sina-cég 1840-ben és 1841-ben egyidejűleg szállított az Appaldó és Franciaország részére, előnyös helyzetében az árakat lenyomta, ezért a piaci felhozatal csökkent. Ugyanakkor 1839-ben rendkívüli nagy mennyiségű és jó minőségű dohány került a hazai piacra. Ezzel az olcsó és jó áruval exportőreink betörtek a francia piacra. Az elkövetkező években az egyre szűkülő piacról ezt a nagyobb arányú franciaországi exportot csak más tételek rovására lehetett teljesíteni. Minden bizonnyal a piaci felhozatal csökkenésének az ellensúlyozására az egyik legnagyobb francia exportőr, a Wodianer cég 81 a pécskai puszták 1841. március l-jén kezdődő haszonbéri árverése során 14 és fél évre bérbe vett a nagykamarási, a földvári és bánhegyesi pusztából 15 312 kishold és 1029 négyszögölnyi területet és József főhercegtől a 9586 kisholdas bánkúti pusztát, tehát összesen 24 898 kisholdat és 1029 négyszögölet dohánytermesztés céljára. A kor szokásainak megfelelően 6224 holdon hozzávetőlegesen 34-37 ezer bécsi mázsa dohányt termelhetett volna ezeken a pusztákon, ami már egy exportáló cégnek is nagy tétel. A négy bánhegyesi pusztai osztályra nem tudott kertészeket telepíteni és ezért átengedte Csernovics Péternek. Bánkút-kamarás elnevezéssel, 400 kertésztelekkel, minden bizonnyal azt ország legnagyobb kertészközségét hozta létre. A következő évben 60 kertész családdal megalapította Földvárt, ahol a kertészeknek a szokottnál nagyobb volt a dohányföldje és a numerusa 82 . A kor hazai dohánytermesztési szaktekintélye a hazai dohánypiacról ezt írta: „Honunk azon ország, mely Európában a legtöbb dohányt termeszt, ...alkalmasint anyagra nézve a legjobbat is. Az évenkint termesztett összegnek, amennyi a belfogyasztáson fölül marad, eddig főleg az ausztriai dohány regié 83 volt a vevője, ... Nem tudhattam meg, mennyi vétetik a francia regié és a triesztiek számra. Azonkívül Porosz-, Szász-, Bajorországba és Svájcba vitetik ki nyersdohány: szivar és burnót 84 egy darab és csipet sem." Ebben az időben Európában és nálunk is a divatba hozott szivarozás terjed. A hazai dohánytermesztők pipadohánynak való tételeket állítanak elő, amikor a szivarnak való dohány keresett. 85 Az exportőrök kevesebb előleget folyósítanak a dohánykertészeknek, a hazai termelés ezért is tovább csökken. 86 80 DÁCZER KAROLY: Üzenet másfél évszázad távlatából. Geöcztelep születése Kunágota pusztán. Kunágota alapításának 150. évfordulójára. Kunágota, 1994. Kiadja Kunágota Község Önkormányzata. 11. p. (A továbbiakban: D. K. G. K.) 81 D. K. Dok. 213-215. p. 82 D. K. G. K. 12. p. Numerus: a kertésztelek. Nagysága a kamarai uradalmakban a Marostól északra történt telepítésű kertészségekben általában 20 1100 négyszögöles kishold, melyből 1 kishold beltelek, 15 kishold szántó és 4 kishold kaszáló és legelő, míg a Marostól délre eső kertészségekben 16 1600 négyszögöles bánáti v. katasztrális hold, melyből fél — 1 kat. hold beltelek, 12 kat. hold szántó, és 3-3 és fél kat. hold kaszáló és legelő. 83 A felvásárlás mértékét egyes szerzők erre az időszakra a hazai dohánytermés felére becsülik. (M. T. 5/1. 276. p.) Regié: Állami egyedárusítási jog, valamint egyes kizárólagos jogok, tehát a dohányjövedék is. 84 Burnót v. tubák: orrba szippantva élvezett dohánypor. 85 D. K. G. K. 11., 12. p. 86 D. K. Dok. 214. p.
