Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
III. KONKRÉT JAVASLAT A KAMARÁNAK A DOHÁNYTERMESZTÉSRE
b/ 1839-ben olyan nagy dohánytermés volt, ami lehetőséget adott a nagyobb arányú franciaországi export megkezdésére. Ennek ellenére e beváltási időszak után a dohány olcsóbb lett. c/ A Sina cég 1840-ben és 1841-ben egyidejűleg volt vállalkozó az Appaldó és Franciaország számára. Előnyös helyzetében a dohányárakat lenyomta, és ezért a termesztők az említett két évben korlátozták a termelést. ál A termelők nem ismerik a beváltó bizottságok munkáját, pedig ennek érdekében hoztak intézkedéseket. e/ Sináék a termelőknek nem folyósítanak olyan nagy előleget, mint azelőtt. 61 A sorok között olvasva lehetetlen észre nem venni, hogy a bécsi bankár Sináék igényeiknek megfelelően kézben tartották, irányították a hazai dohánypiacot, míg az Appaldó szerepe ugyanakkor ilyen tekintetben teljesen lényegtelennek tűnik. Az Osztrák Dohányjövedék számára a baj gyökere ott van, hogy a tekintélyes tőkével, a dohánypiac tökéletes ismeretével, megfelelő személyzettel, szervezettel és ügyfelekkel, a hazai kereskedelmi szokások alapos ismeretével rendelkező Sina-céggel a dohánypiacon képtelen felvenni a versenyt, sőt minden tekintetben rá van szorulva, és kiszolgáltatottja a jelenlegi helyzetben. Amikor rekord termés van, akkor megtömi három évre való készlettel, amikor gyengék a termések, akkor nem szállítja le az évi hányadot, s az Appaldó készletei veszélyes mértékben leapadnak, de ő ugyanakkor jelentős tételeket képes még exportálni az újonnan megszerzett piacra is. Br. Kübeck ezért nem akarja megújítani ezeket a hátrányos szerződéseket, 62 s ezért határozza el, hogy a piacon eddig a vállalkozók által biztosított mennyiséget a magyar kincstár délvidéki birtokain termelteti meg. A kamarai területen telepítendő kincstári kertészségek által előállított dohány nem került a hazai dohánypiacra, a felezés és az elővásárlási jog kikötése miatt. Tehát a piac kiiktatásával, az ezzel járó eddigi kellemetlenségek elkerülésével juthat a szükséges dohánymennyiség birtokába az Appaldó. Kübeck br.-nak azért volt szüksége kertészségekre és dohánykertészekre, hogy a hazai piactól függetlenítse az Osztrák Dohányjövedéket. Elhatározását megerősíthette dr. Krausének a dohánytermesztés hazai fejlődésének megtorpanásáról szóló utolsó indoka, mely határozottan kimondja: „Magyarországon eddig termelt dohánymennyiség túlságosan kicsi ahhoz, hogy a szükségleteket rendszeresen fedezze." Nyomatékul és kiegészítésül hozzáteszi még: „A fennálló áruhiány mellett és annak következtében, hogy több üzletember szigorú feltételek mellett külföldre történő szállításokra vállalt kötelezettséget, a felvásárlók között a felvásárlás során olyan heves súrlódásokra került sor, hogy ebben az esztendőben a dohánykereskedelem jelentős összegű veszteségekkel fog járni, és ez nyilvánvalóan az állam számára is hátrányos lesz. " 63 Az egyoldalúság elkerülése végett a dr. Krause által megfogalmazott, de valójában az Appaldó nézeteit tartalmazó emlékirat mellett meg kell ismernünk hazai közvélemény felfogását, a hazai dohánypiacot, és az osztrák egyedáruság itteni szerepét is. Főleg a 61 D. K. Dok. 213-214. p. 62 BpSz 1898. 15. p. 63 D. K. Dok. 214. p.