Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

XII. MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSEK ÉRTÉKE A KERTÉSZEK ÉS A KINCSTÁR SZEMPONTJÁBÓL

Ambrózy számítása a dohánykertész anyagi erőforrásait teljes egészében fel­emészti. Nincs gyarapodásra lehetőség, kizárt a tartalék képzése váratlan eseményekre, kedvezőtlen időjárásra, természeti csapásokra. A kertészek pénzügyi tragédiája ezért kö­vetkezett be, önhibájukon kívül 1848/49-ben. A Marostól délre a granicsárok támadása, a Marostól északra pedig annak kivédésére végrehajtott népfelkelésből kifolyólag a do­hánytermesztés pénzügyi miniszteri engedéllyel szünetel. A Bach-korszak ezen ürüggyel alkalmazott pénzügyi retorziója és az elmaradt haszonbér fizetése miatt 3-4 évi haszon­bérnek megfelelő adósságuk támadt, amit rövid távon a legjobb akarattal se tudtak volna rendezni, és ez hosszútávon se sikerült. A táblázatok értékelésével kapcsolatban az egyes kertészetek előnyeiről és hátrá­nyairól sok minden kiderült. Felvetődik a kérdés, hogy melyik kertészet, a kertészetek melyik formája volt a legszerencsésebb, melyik élvezte a legtöbb előnyt, és melyik volt a leghátrányosabb helyzetben? Nehéz lenne erre pontos, minden szempontot kielégítően mérlegelő választ adni. Amikor ezt a nem könnyű kérdést próbáljuk megválaszolni, ak­kor nem a kincstár, hanem a kertészek érdekeit tartjuk szem előtt. Ennek figyelembe vé­telével az eddigi táblázatokból 20 adatot emelünk ki, és ezek pontozásos eredményének végösszege alapján próbáljuk megadni a kérdésre a választ. A 19. sz. táblázatban a kertészetek az elért pontszámok csökkenő sorrendjében sze­repelnek. Az összehasonlítási szempontokat a témát feldolgozó táblázatok egymás után következő számozása szerint állítottuk össze. A legmagasabb pontszám egy esetben 5, míg kettőnél 4 pont. Az elérhető pontok száma másutt 3 és 2, kivételesen 1. Az adott összes pontok száma 503. Az egy témára adott pontok száma a téma jelentőségét is érzé­kelteti. Egy kertészetre átlagban 26,47 pont jut. Összehasonlítási szempontok és pontozási eredményeik: 1. sorszám. Témája: „A kertészet területe". Az 1000 hektáron felüli 7 kertészet 3-3, 900-1000 ha közötti területért 2 település 2-2, míg 800 ha közelében lévő 3 helység l-l pontot kapott. (Lásd a 190. o., a 9. és a 19. sz. táblázatokat. A továbbiakban: 9. és 19. sz. tábl.) 2. sorszám alatt a „Kertészetek numerusainak számá"-t vizsgáltak. A kiosztott 1620 numerusból Kübekházának 200 jutott, eredménye 3 pont. Az öt 100 numerus fe­lettinek 2-2 pont, a hét 60-100 kertésztelekkel rendelkezőnek pedig l-l pont a jutalmuk. (193-194. o., 9. és 19. sz. tábl.) 3. sorszámot „A kertészetek numerusainak területe" című téma feldolgozása kapta. 9,5 ha-nál nagyobb kertésztelekért 3 kertészet 4-4, 9 és 9,5 ha közötti területért 7 falu 3-3, 8 és 9 ha közötti numerusokért 3 község 2-2. 8 ha közelében lévőkért pedig 5 tele­pülés l-l pontot érdemelt ki. (194. o., 9. és 19. sz. tábl.) 4. sorszám. „A kertészetek nyomásainak számá"-ra a 4 nyomást kieszközlő 6 ker­tészetnek adtunk l-l pontot, a 3 nyomással rendelkezők hátrányos helyzetük miatt nem érdemelnek pontot. (197. o., 10. és 19. sz. tábl.) 5. sorszám: „A szántóterületek nagysága" 2 településen 8 ha közelében volt, amiért 3-3 pontot, 7 kertészségben a 7 hektárt nem érte el egészen, és ezért 2-2 pontot, 7 helyen 6 hektár körüli területért l-l pontot juttattunk. (197-198. o., 10. és 19. sz. tábl.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom