Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
XII. MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSEK ÉRTÉKE A KERTÉSZEK ÉS A KINCSTÁR SZEMPONTJÁBÓL
utolsó helyet foglalják el. A numerus szabad használatú részének az aránya itt a legalacsonyabb: 77,33 %, és a területe is a legkisebb: 6,53 ha. Az egy numerusra eső összes haszonbéri terhe a négy csoport közül itt a legmagasabb: 101 ft 57 1/4 kr. Haszonbére az összes haszonbér 49,58 %-a, a területi részaránynál nagyobb, és ez drága haszonbérre utal. Haszonbérének az eddigi haszonbér hányadában történt értéke a négy csoport közül itt a legmagasabb: 111,38 %, az I. csoportnak kereken kétszerese. A III. csoport kertészségei a vizsgált szempontok szerint csak kedvezőtlen adatokkal rendelkeznek. Úgy tűnik, az I. és II. csoportnak juttatott előnyök őket sújtják hátrányosan. Nincs egy olyan adatuk, ami legalább az átlag közelében lenne, mindenekben a közepesnél rosszabbul szerepelnek, ráadásul gyakorlatilag a kertészetek területének és numerusainak, sajnos, mintegy a felét teszik ki. A IV. csoportjellemzői: Területi hányaduk a legkisebb: 11,94 %, pedig egyike a legnépesebb csoportoknak. Dohányföld területük 11,76 %-ot tesz ki, ami területi részesedésükkel majdnem megegyezik. A numerusok számának 12,10 %-át használják, ezért azok az átlagnál kisebbek valamivel, 8,74 hektárosak. A kertész szabad használatában van ebből 6,87 ha, ami erősen megközelíti az átlagot. A szabad használatú rész százalékos aránya az átlagnál egy kicsit jobb. A kertészségek haszonbéri terhe az átlag közelében van: 99 ft 18 1/8 kr, mindössze egy pár krajcárral több. Haszonbére az összes haszonbér 13,71-a, ami magas haszonbérre enged következtetni. A régi haszonbérnek a kertészségek haszonbére a 69,45 %-át teszi ki, és ez egyike a legjobbaknak. Minden bizonnyal a kamarai uradalom ezen kertészségek eddigi területéért az átlagosnál nagyobb haszonbért kapott. A negyedik csoport kertészségeinek adatai az átlag közelében vannak, esetenként annál valamivel kedvezőbbek. Haszonbéri atlagaik magasak, de az eddigi haszonbérük is a kertészetek haszonbérének közelében lehetett. (223. o., 19. sz. táblázat 19., 20. sorsz.) Az I. és a II. csoport tagjai a szerződéskötéskor előnyben részesültek, mert mutatószámaik az átlagosnál jobbak. A IV. csoport előnye mindössze annyi, hogy mutatószámai az átlag közelében vannak, egyik-másik egy kicsit jobb vagy rosszabb annál. Az előnyök kiegyenlítésének terhét a III. csoportnak kellett viselni, azoknak a kertészségeknek, melyek egykori községi bérlet helyén települtek, de nem a volt bérlőközségből rajzottak ki. Figyelmet érdemel, hogy a terület eddigi haszonbére 76 752 ft 8 7/8 kr, míg a kertészetek haszonbére 62 854 ft 8 6/8 kr. Itt nem a haszonbér összege csökkent, hanem a terület, mert a kertészségek a szabad használatú földért, tehát a numerusok területének 78,27 %-ért fizetnek haszonbért. A kertészetek összes területéért a 78,27 % után fizetett összeg alapján 80 304 ft 15 5/8 kr haszonbért fizetnének, tehát az eddigi haszonbéren felül még ilyen alapon 17 450 ft 6 7/8 kr járna. A régi haszonbér alapján a 80 304 ft 15 5/8 kr-os eredmény 27,76 % átlagos emelkedést mutat, a kertészek ennyivel kapták drágábban a szabad használatú földeket. A kincstár ennek ellenére a hiányzó 17 450 ft 6 7/8 kr helyett 24 470 bm dohány árát reméli a szerződés alapján, tehát 97 880 ft-ot, ami a 17 450 ft 6 7/8 kr 5,6-szorosa. Ezért hangoztattuk több ízben, hogy a felesdohánykötelezettség túl nagy jövedelem-elvonással jár)