Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

XII. MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSEK ÉRTÉKE A KERTÉSZEK ÉS A KINCSTÁR SZEMPONTJÁBÓL

megvan, a 4 nyomással rendelkező kertészségeknél általában 80 % körüli, míg három nyomás esetében hozzávetőlegesen 75 %-os értéket mutat a szabad használatú föld aránya. Érdekesen alakult ki Nagymajláth 79,17 %-os eredménye. Bár itt a szokásos dohányterület, az 1,98 ha megvolt, de a szántó területe, az már 5,94 ha már az átlag alatt volt, viszont a tekintélyes legelőterület miatt 7,52 ha a szabad használatú rész, és ezért jött létre a kedvező arány. 75 % körüli a szabad használatú föld Kovácsiban, Geöcztelepen, Kistelepen, Ürményházán, Kisszentpéteren, Ambrózfalván, Albertin, Királyhegyesen és Töviskesen, a kertészeteknek majdnem a felénél. A 74 %-ot meghaladja valamivel Mednyánszkyháza eredménye. Ebben a kertészetben a leggyengébb a kertész szabad használatú földjének %-os értéke, és ugyanakkor a szabad használatú földje is 5,74 ha-ral a legkisebbek közé tartozik. Csak egy kertészetben Kovácsiban találkozunk még ennél is valamivel kisebbel, 5,46 ha-nyi területtel. (222. o., 12. és 19. sz. táblázat 13. sorsz.) A kertész szabad használatában lévő földterület, a numerus %-ában kifejezett értékei általában a Marostól délre lévő kertészeteknél kedvezőbb eredményt mutatnak, mint az attól északra lévők, bár mindkét területen vannak kivételek is. A numeruson belül a kötelező dohányföld és a kertész szabad használatában levő föld részarányával azért kellett foglalkoznunk, mert — mint tudjuk már — a két terület után a kertész a haszonbért különbözőképpen fizette. A dohányföld után természetben és térítésmentesen kellett átadnia a dohánytermésnek a felét. Ambrózyék számítása szerint a numerus 20-25 %-án termelt dohány értéke felért a numerus 75-80 %-ának haszonbérével. Ez önmagában is érzékelteti, hogy a dohány föld után rendkívül nagymértékű az elvonás, aminek a telepítést végző kincstári uradalom is és a kertészek is csak kárát látták. A szabad használatú földért a kertész haszonbért fizetett, melynek bérösszegét a pécskai tiszttartóság területén, az 1841-es budai árverésen elért haszonbérnél nagyobb összegben állapították meg. * A kincstár által elérni remélt fél dohánytermés táblázatában az eddigi általános adatok közül átvettük a kertészet területét, dohány foldj ének területét, numerusainak és nyomásainak számát. Új adatként szerepel a kincstár által remélt fele dohánytermés, aminek elemzésére a kimutatás utolsó négy számoszlopában kerül sor. A kertészetek a számítás szerinti fél dohánytermés csökkenő sorrendjében követik egymást a 13. sz. táblázatban. A várt fél dohánytermésből átlagban egy kertészetre 1267 bm és 89 f jut. Ez a 10. sorszámmal megjelölt Újhely eredményéhez áll legközelebb, és 9 nagyobb kertészet előzi meg, és 9 kisebb eredménnyel bíró követi. A legnagyobb, Kübekháza 3600 bm-ja és a legkisebb eredmény, Töviskes 100 bm-ja között igen nagy a különbség. Kübekháza eredménye Töviskesének 36-szorosa. A fél dohánytermés csökkenő sorrendjét kellett volna követnie a kertészet területi adatának, a dohányföld területének és a numerusok