Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
XII. MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSEK ÉRTÉKE A KERTÉSZEK ÉS A KINCSTÁR SZEMPONTJÁBÓL
A gyepterületek feltörésére azért volt szükségük, mert a szántóterület aránya a kertészetekben meglehetősen magas, 74,24 %, a négy megye 61,49 %-os és az országos átlag 42,81 %-ához viszonyítva. Ha a többi, a kincstári kertészetekben nem érdemi művelési ágak %-át, az erdő, szőlő, nádas eredményeit a szántóihoz hozzáadjuk a megyei (61,49 % + 12,13 % =73,62 %) és országos szinten (42,81 % + 27,88 % =70,69 %), akkor ezek az eredmények megközelítik a kincstári kertészetek szántóföldi részarányát. Ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy az erdő, a szőlő és a nádas nem véletlenül hiányzik a kertészetek területéből, mert helyüket a dohányföldek részaránya foglalja el, s mivel ezzel a kultúrával csak szántóföldön lehet foglalkozni, ezért a dohánykertészetek szántóföldi részarányának igénye nagyobb az előbb említett három megyei és az országos átlagnál. A kertészetek numeruson belüli 74,24 %-os szántóföldi igénye áll szemben Csanád 83,30 %-os, Torontál 71,22 %-os, Temes 59,40 %-os és Arad megye 41,48 %-os, összességükben 61,49 %-os, és az ország területének 42,81 %-os szántóföldi részesedésével szemben. A telepítéstörténeti részből ismerjük azokat a nehézségeket, melyeket több esetben erőltetve, szükségmegoldásokkal, a numerus minőségének és több esetben még a terület mennyiségének a rovására oldottak meg a kamarai uradalom tisztjei. A fenti adatok talán arra is adnak magyarázatot, hogy ezeknek a kertészeknek miért kellett olyan sok gyepet feltörniök megtelepedésük során a kamarai birtokokon. A rendelkezésre álló terület és a dohánykertészetek adatainak ismeretében nincs mit csodálkoznunk ezeken. Említésre méltó adat, hogy a 83,30 %-os szántóföldi aránnyal, az ország legjobb eredményével büszkélkedő Csanád megyében létesült 9 kertészet a 19 közül, és bennük 837 kertésztelek az 1620-ból, ami a numerusok 51,67 %-a. A 71,22 %-os szántóaránnyal rendelkező Torontál megyében 5 kertészet települt 548 numerussal, a kertésztelkek 33,83 %-ával. Temes megyében, ahol a terület 59,40 %-a a szántó, 3 kertészetet alapítottak, és a 41,48 %-os szántóval részesedő Arad megyében 2 kertészetet állítottak fel, de a két megyében csak 235 numerus volt a kincstári kertészetekben, a kertésztelkek 14,5 %-a. A kertésztelepítéshez nemcsak kertészekre volt szükség, hanem sokkal inkább megfelelő minőségű területre, és a táj adottságai, a megyék adatai párhuzamban a kertészetek megyénkénti számával és nagyságával ilyen vonatkozásban az elért eredményekkel arányban állnak. Valószínű nem véletlenül lett Csanád megye, a kertészetek megyéje a maga 83,30 %-os szántóföldi arányával és rendkívül nagy kamarai területével. A numerusok belső tagoltságának, művelési ágak szerinti megoszlása után vizsgáljuk meg a kertésztelek és a dohánytermesztés kapcsolatát. Meg kell néznünk a numerusát használó kertész szempontjából, hogy a kötelező dohányföld nagysága miként befolyásolja a munkáját, bevételeit és megélhetését. Vizsgálatainkhoz szükségünk van a numerusok nagyságára, a kertészetben kialakított nyomások száma mellett az egy kertésztelekre eső dohányföld nagyságára is. (Most nyílik alkalmunk arra, hogy ezeket az adatokat az akkor használatos területmértékekben, katasztrális és kisholdban is közöljük, de
