Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
XII. MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSEK ÉRTÉKE A KERTÉSZEK ÉS A KINCSTÁR SZEMPONTJÁBÓL
alapon össze lehessen hasonlítani, azért a szerző ezeket a területi adatokat ha-ra számította át, de ahol erre lehetőség kínálkozott, ott a holdak adatait is feltüntette. A súlymérték, a bécsi mázsa rövidítéséül bm-et, míg a fontnál f-et használunk. A ft jelzés a táblázatokban ezüst forintot jelent. A kimutatások felépítésénél a szerződésben lévő alapadatokból indulunk ki, és a különböző szempontok szerint ezekből nyerjük az összehasonlításra alkalmas adatokat. E munkásság folytán a kertészségek szervezete világosabbá, áttekinthetővé válva jóval többet árul el a kincstári kertészségekről a táblázatban egybefogva, mint az egyes kertészségek adatai külön-külön. A kertészetek sorrendjét a táblázatokban az egyes kertészségek adatai határozzák meg, és ezért a különböző szempontok szerinti összeállításokban a kertészetek sorrendje kimutatásonként más és más. Ezek a táblázatok a kertészetek ismert adatainak összehasonlítása révén betekintést engednek a kertészközségek struktúrájába, és ezúton alaposabb megismerésüket segítik elő. Szembetűnőbbekké válnak a kisebb eltérések is, és annak következményei az anyagi helyzetükre jobban értékelhetők. Egy-egy esetben ez csekélységnek tűnik, de 8-10 szempont után már jelentőséggel bíró eltérést mutatnak, és a kertészetek az előnyök és hátrányok alapján könnyen rangsorolhatók. Végezetül megkíséreljük a kincstári kertészségek szerződési adottságainak az értékelését oly módon, hogy az egyes táblázatokkal kapcsolatban közöljük a felvetett adatok előnyös vagy hátrányos voltát, és az utolsó táblázatban az egyes kimutatások eredményeit pontokkal értékeljük. A különböző szempontok alapján adott pontszámok segítségével egy-egy kertészség szerződésének előnyös vagy hátrányos voltát a kapott pontok alapján rangsorolva adjuk meg. Ezért is érdemes szemügyre venni, hogy a kincstár a földterületéből hol és mennyit áldozott a kübecki program megvalósítására, hol és milyen nagyságú kertészeteket állított fel. Minderről a 9. sz. táblázat ad tájékoztatást. A kimutatásban a kertészetek a részükre átadott földterület nagyságának csökkenő sorrendjében vannak feltüntetve, a kertészetek területének hektárra átszámított számoszlopa szerint 1892,11 ha-tól 79,13 ha-ig. 1000 ha-on felüli ill. annak közelében van 7 kertészség határa. Sorrendjük: Kübekháza, Apáca, Alberti, Nagymajláth, Almás, Geöcztelep és Ürményháza. 900 ha-on felüli határral Ambrózfalva és Aurélháza rendelkezik. 800 ha-t 3 kertészség közelíti meg: Mednyánszkyháza, Újhely és Oszentiván. 500 ha-on aluli a határa Királyhegyesnek, Kisszentpéternek, Magyarfakertnek, Kovácsi-telepeseknek, Kistelepnek, Békának és Töviskesnek. (Lásd a 221. o., a 9. és a 19. sz. táblázat 1. sorsz.) A fenti kertészségek összes területe 15 044,49 ha. Magyarszentmárton 1887 371/1600 holdas, 1086,03 ha-os területével a kincstári juttatások összesen 16 130,52 ha-nyi területet tesznek ki. A dohánykertészetek céljára, a telepítés első fázisában a kincstár birtokaiból ennyit áldozott fel. Ebből 15 044,49 ha a numerusos kertészségek területe.