Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

XI. A KINCSTÁRI KERTÉSZSÉGEK MEGALAKULÁSA, MEGTELEPEDÉSE

miatt azonban a kamarai apparátus mégis ragaszkodott ezekhez a kertészségekhez, sőt ha jóval visszafogottabb mértékben, de azért szaporodtak ezek a kincstári kertészségek. Peterdy 1869-es és Csernovics 1913-as adatai alapján ezen kincstári alapítású és a kamarai uradalom által átvett dohánykertészségek száma végső soron 37-ben állapítható meg.

589 Br. Ambrózy irányításával 1843-ban és 1844-ben ebből az első 20 kübecki kertészfalu létesült. Az igénybevett földterület jövedelme br. Ambrózy számítása szerint látszólagosan megkétszereződött a szerződéshez csatolt jövedelmezőségi számítások szerint. Valójában ezekben a kertészetekben, amint arra rámutattunk, a dohánytermeléshez nem volt elegendő munkaerő. A kincstár részére történő fél dohánytermés leadása, „a felezés" túl nagy elvonásnak bizonyult, ami végső soron a kötelező feles dohánytermesztés megszűnéséhez vezetett 1848-ban, és a Bach-korszak se volt képes azt visszaállítani a kincstári dohánykertészségekben. A kertészetek létrehozói a kamarai igazgatás különböző posztjairól pár éven belül kivétel nélkül eltávoztak, és nehezen kezelhető terhes örökséget hagytak az utódaiknak. 589 B. Sz. 1869. 4-9. p. és CS. D. 1913. 32. p.