Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
XI. A KINCSTÁRI KERTÉSZSÉGEK MEGALAKULÁSA, MEGTELEPEDÉSE
alakulási idejének megállapításánál nem mellőzhető a település és a község pontos meghatározása. Erre építve lehet azután megállapítani a megalakulás idejét. A település fogalomköre a kisebb. Magában foglalja egy embercsoport lakóhelyének és munkahelyének, valamint az embercsoportnak a térbeli együttesét. 569 Községnek államigazgatási önkormányzattal felruházott vidéki, főleg mezőgazdasági jellegű települést mondunk. 570 A község tehát a településnek egy fejlettebb formája, mely államigazgatási önkormányzattal van felruházva. A kincstári birtok vezetésének az volt a célja, hogy olyan nagyobb települést hozzon létre, mely anyagi erejével képes megbirkózni az önkormányzat és a község fenntartásából eredő és az egyéb jellegű anyagi terhekkel is. Sokszor a kincstár a megalakulás évének helytelenül a községgé válás idejét vette. Ezért lett Magyarfakert és Aurélháza alapítási ideje 1845. 571 Eligazítóul fogadjuk el a magyar nyelvi értelmezést a település és a község fogalmával kapcsolatban. Kisszentpéter, Kistelep, Kovácsi-telepesek Geöcztelep esetében a bérlet kezdete 1843. november l. 572 Ettől az időtől kezdve két kritérium a település feltételei közül már megvan. A kincstári uradalomtól átvett terület alkotja a kertész munkahelyét; a lakosság, az embercsoport a szerződő kertészek és családtagjainak sorából kerül ki, de hiányzik a lakóhely és ennek a három ismérvnek a térbeli együttese. Tehát még nem település, és részben emiatt község sem lehet, hiszen ennek a fogalomnak az alapja az önálló jogállású település. Még akkor sem lehet község, ha esetleg ügyeik intézésére már választottak községi elöljáróságot, és ennek hivatalos pecsétje is van. Valószínű ilyen alapon kerülhetett Nagymajláth község pecsétjére az 1843-as évszám. 573 Ezek a leendő kertészségek akkor válnak településsé, ha felépítik lakásukat, mert ekkor már kialakul a három tényező térbeli együttese. Tekintve, hogy az említett kertészségek bérleti idejének kezdete 1843. november 1. volt, ezért csak 1844-ben kerülhetett sor a lakóházaik felépítésére, tehát a megtelepedési idejük a következő év tavasza, azaz 1844. Amennyiben települési önkormányzattal is felruházták, úgy a községgé alakulásuk és megtelepedésük ideje is 1844. Érdekes ebből a szempontból Almáskamrás ügye is. A história domusukban ez áll: „Almásra már 1840-ben 80 család költözött Elekről, itt maradtak és laktak kunyhókban; dolgoztak tavasszal, nyáron és őszkor. A terményekkel őszkor visszatértek Elekre. Ezt az életmódot folytatták 1841, 1842, 1843, és 1844-ben. 1845-ben már házakat építettek, és télen is itt maradtak. " 574 Bennünket az idézet vége érdekel, és azért figyelmen kívül hagyjuk az 1840-es évszámot, mellyel azért nem érthetünk egyet, mert a bérleti ciklus, melyben a nagykamarási puszta 2. osztályát vették ki, 1841. április 24-én kezdődött, 575 és a szerződést Medgyesen 1841. május l-jén kötötték meg. 576 Egyébként meg kívánjuk jegyezni, hogy az elekiek 1841. április 24-e előtti bérleti ciklusban a nagykamarási puszta első osztályát, Nagykamarás későbbi területét bérelték. 577 Az idézet végén levő 569 Magyar néprajzi lexikon. Ötödik kötet Szé-Zs. Főszerkesztő: Ortutay Gyula. Akadémiai Kiadó. Bp., 1982. 238-239. p. 570 A magyar nyelv értelmező szótára. Negyedik kötet Ki-Mi. Akadémiai Kiadó. Bp., 1965. 472. p. 571 CS. D. 1913. 27. p. 572 MOL Mikrofilmtár 4426 sz. doboz. 573 K. J. Nagyér 43. p. 574 História Domus Almáskamarás 172-173. p. 575 MOL E 148. NRA Fasc. 1874. N° 56. 576 MOL E 148. NRA Fasc. 1874. N° 56. 577 MOL E 615. 2. cs. 1843. év.
