Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
XI. A KINCSTÁRI KERTÉSZSÉGEK MEGALAKULÁSA, MEGTELEPEDÉSE
élő nemzetiségek létszámát a kertésztelkek függőségében tesszük vizsgálat tárgyává. A telepítéskor kialakított 1620 kertésztelken élő nemzetiségek eloszlásáról az alábbi táblázat tájékoztat. 540 Magyarok Németek Tótok KertészKertészKertésztelkeinek % telkeinek % telkeinek % száma száma száma Bánáti részen 188 11,60 166 10,25 Szőregi uradalomban 280 17,29 _ A Marostól délre összesen 468 28,89 166 10,25 A Marostól északra 567 35,00 149 9,19 270 16,67 Összesen 1035 63,89 315 19,44 270 16,67 A bánáti részen levő 7, a kamarai uradalom által kimért numerusokkal rendelkező kertészség közül 5-nek a lakosai németek és csak 2-nek, Aurélházának és Ürményházának magyarok, de 188 kertésztelek van a 2 községben, míg az 5 német kertészségben csak 166. A Bánátban a magyaroknál az egy kertészségre eső numerusok átlaga 94. ami erősen megközelíti a Marostól északra eső kertészségek hasonló értékeit, míg a bánáti németeknél csak 33,2. Magyarokkal a bánáti kertészségekben az összes kertésztelek 11,60 %-át, míg a németekkel 10,25 %-át alakították ki. A gazdag bánáti németek a bánáti magas számarányukhoz viszonyítottan, de még az országos átlaguktól is messze elmaradtak a kincstári kertészségekben. Ugyanakkor ezek a kertészetek az átlagos 33,2 kertésztelekkel országos viszonylatban is a legkisebbek. Tehát a Bánátban sem elegendő német jelentkező nem volt, de ugyanakkor németek lakta vidéken elegendő föld sem volt kertészetek telepítésére. Az összes bánáti kertésztelkek számát és arányát megközelítette a szőregi uradalom 2 kertészségének részaránya az országos eredményből, annak ellenére, hogy területe eltörpül a bánáti kamarai uradalmak területe mellett. Ambrózy br.-nak a németek ügyében tett erőfeszítése látványos eredményt hoz, hiszen 20 kertészet közül 6 kertészségbe németeket telepítettek, tehát a kincstári kertészségek 30 %-a német nyelvű. Ha azonban a kertészeteket kertésztelkek száma szerint vetjük össze, akkor ez a nagynak látszó eredmény összezsugorodik, és csak 19,44 %-ot mutat, a temesi jószágigazgató támogatottjairól ügyeskedve fogalmazott jelentése ellenére. A kertésztelepítésben részt vevő három nemzetiség közül a szlovákok csak a Marostól északra eső részen telepedtek meg, míg a magyarok és a németek mind a két területen. A magyar nyelvű kertészségekben 1035 a kertésztelkek száma (63,89 %), a német nyelvűekben 315 (19,44 %), és a szlovák nyelvű kertészségben 270 (16,67 %). A németek kivétel nélkül római katolikusok, és a magyarok is a nagymajláthiak kivételével. A bánáti részen, a Marostól délre, csak katolikus kertészségek létesültek. A Az adatokat szintén a 8. sz. táblázatból vette a szerző.
