Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
XI. A KINCSTÁRI KERTÉSZSÉGEK MEGALAKULÁSA, MEGTELEPEDÉSE
XI. A KINCSTÁRI KERTÉSZSÉGEK MEGALAKULÁSA, MEGTELEPEDÉSE A kertészségek megalakulása felé vezető úton a szerződéskötés után a következő lépés a kertészet területének kimérése. A kincstári mérnökök általában a kertészet területének közepe tájékán jelölték ki a felépítendő kertészség belsőségének helyét, kertészenként l-l holdas beltelekkel, ugyanakkora helyet hagyva a templom, iskola, községháza, piactér és a regálé épületei részére is. A kertészfalu befogadó idoma legtöbbször téglalap alakú, melyet az utcák 4, megközelítően azonos téglalap alakú utcatömbre bontanak. Az utcatömbökben a házak véggel a két hosszanti oldal mellett sorakoznak fel, és ezért a településen 4 sort alkotnak. A téglalapok hosszanti oldalai hozzávetőlegesen ÉD-i irányban helyezkednek el. A házak a porták északi mezsgyéjére épültek hosszában, hogy a nap mindegyik utcasort aránylag egyenlő ideig érje. A köz- és a regálé épületei a befogadó idom közepén foglalnak helyet, ott, ahol a hosszabb és a rövidebb utca metszi egymást. Ezeken a sarkokon 2-2 telket hagytak ki erre a célra a kertészközség közepén. A kertészfalut a legelő vette körül. Az ezen kívül eső területet a szerződésnek megfelelően 3 vagy 4 egyenlő területre, ún. nyomásra osztották, melyben minden egyes kertésznek akkora terület jutott, mint a kertészetben a dohány föld nagysága. 501 így tették lehetővé, hogy a dohányföld, az ősziek, a tavasziak, 4 nyomás esetén még a kukorica évente másik és másik nyomásba kerüljenek. A kertészetekben az úrbéres községekhez hasonlóan határkényszer volt, vagyis egy nyomásban minden kertész ugyanazt az előre meghatározott növényt termelte. A határ képe az úrbéres községektől abban különbözött, hogy ott a dohányföldek helyett ugar volt a föld termőképességének megtartása érdekében. Dr. L. A. Krause éppen ezért javasolta a feltöretlen ősgyepekre a kertészetek telepítését, mert ezeken az ősi idők óta felhalmozott táperővel rendelkező földeken nem volt szükség a föld ugartartással történő pihentetésére, a talajerő ilyen módon történő felfrissítésére egy jó ideig. Ezt a tápanyag-gazdálkodással történő visszaélést a napóleoni háborúk idején települt kertészeteknél még fokozta az a körülmény, hogy a dohányföldet a bel telek mellett mérték ki, és ezáltal kivették a nyomások forgásából a dohányt, és azt a ház körüli monokultúrába 502 kényszerítették. Ezért voltak olyan nagy beltelkek Újkígyóson, Kevermesen, Apácán és Mezőkovácsházán. Az első két helyen a beltelkek a négyzetet megközelítő téglalap alakúak voltak, és a házak egymástól meglehetősen távol állottak, az utcák egymástól eléggé távol estek. Apácán ráadásul a telkek nem téglalap, hanem a határ akkori alakja miatt romboid alakúak voltak, ami egy zártabb település kialakításánál nagy hátrányt jelentett. 501 II. Katonai felvételezés XLI. Colonne, 59. Section. 502 Monokultúra: Ugyanazon növény huzamos termesztése valamely adott területen.
