Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
X. A SZERZŐDÉSKÖTÉS IDEJE
talanító: „...komolyan tartani kell attól, hogy a napról-napra növekedő adósságok is teljességgel behajthatatlanok lesznek, és a kamarai uradalom kénytelen lesz mérhetetlen károsodást elszenvedni. " 428 A megnyugvásra okot nem adó helyzet illusztrálására felhozom, hogy 1850. március l-jén Geöcztelep kertészség összes hátraléka 22 456 pft 16 2/4 kr. 429 A község évi haszonbére 5068 pft 23 2/4 430 kr, és ezért hátralékuk négy és fél évi haszonbérnek felel meg. A hatodik pont a dohánytermelésre nem használt terület után szabályozza a haszonbér összegét, aminek két egyenlő részlete május és október elsején esedékes. Nem teljesítés esetén 15 nap múlva a haszonbér után 6 % kamatot köteles a haszonbérlő fizetni. A Bánátban általában kat. holdanként 3-4 pft, míg a pécskai tiszttartóság területén 1100 négyszögöles kisholdanként 2-2 pft 30 kr haszonbért fizettek a kertészek. 431 A hetedik pont értelmében a bérösszeg egy kertészre eső hányadát a pénzbeszedő (perceptor: adószedő) gyűjti össze, és egy összegben fizeti azt be a királyi kincstári uradalom pénztárába. A nyolcadik pont tiltja a rétek és a legelők ekével vagy kapával történő feltörését. Megengedi a fűmag vetését, de kiköti minden más vetés megsemmisítésének a jogát. A kilencedik pont engedélyezi a beltelken a szükséges épületek, kút, kerítés, árok saját költségén történő elkészítését. A haszonbérleti idő kitekével, ha a kir. kamarai uradalom a szerződést megújítani nem kívánja, vagy a kertészekkel nem jut egyezségre, az épületeket és kerítéseket egy negyedév azaz fertály esztendő alatt lebontani, árkot behúzni, kutat behányni, a visszamaradó háztelket saját költségén a telepítés előtti állapotába köteles hozni a bérlő. A kilencedik pont, a beltelken saját költségén történő építkezés engedélyezésével, a későbbiek során a kertészek számára igen nagyjelentőségűvé nőtt. Az 1873. évi XXII. tc, az ún. telepítvényi törvény ugyanis az ilyen telepeseknek a kincstári területen lehetővé tette az általuk használt földnek a megváltását. A fenti pont második felében levő kikötés, a lebontási kötelezettség, rányomta bélyegét a kertészek építkezésére. Ők ugyanis a szerződés idejére építkeztek, és ezért rövid életű, ideiglenes épületekkel találkozunk ezekben a kertészetekben. E jellegű szokásaik feltűnően elütnek a dunántúli úrbéres községek hosszútávra berendezkedő építési szokásaitól. Csak az utóbbi évtizedekben válik általánossá vidékünkön a tartós építési anyagok felhasználása. A tizedik pont engedélyt ad a beltelken a kert kialakítására, gyümölcs és más haszonfák ültetésére, a szőlő kivételével. A bérleti idő leteltével, amennyiben nem kötnének új haszonbérleti szerződést, egy fertály esztendő alatt a bérlőnek saját költségén a háztelek eredeti állapotát kell visszaállítania, köteles a fákat kivágni, a gyökereket kiszedni. 428 MOL E 673. 56. cs. 2, k. 13 211/124. 1851. Oeconom. 1851. március 28-i jelentés. 429 MOL E 673. 56. cs. 2. k. ad 4583/330. 1850. Oeconom. Kimutatás. 430 MOL E 148. NRA Fasc. 1876. N" 20. 431 MOL Mikrofilmtár 4426. sz. doboz.
