Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
IX. KÉT KÉSEDELMET SZENVEDETT ÜGY RENDEZÉSE (PITVAROS, SZŐREGI URADALOM)
numerusok számát 100-ról 146-ra emelték. 415 Nagymajláthon az előző bérleti ciklusban is ott élt kertészeket Reformátusdombegyházáról jött kertészek egészítették ki, 416 tehát Nagymajláth esetében a régi kertészlakosság felhígult. Apácánál viszont a lakossághoz képest a földterület növekedett jelentős mértékben, s ezért 1,37-1,29 fő esik egy hold dohányföldre. A többi mind új alapítású kertészség, és ezek alatta is maradnak a fenti mutatószámoknak, 1,01-0,58 fő jut csak egy hold dohányföldre. Ezek az adatok rámutatnak arra, hogy a dohánytermesztéshez sok emberi kézre van szükség, és a régi kertészségekben ez meg is volt, viszont az újaknál elegendő népességről a telepítő nem gondoskodott. Erre vonatkozó rendelkezésekkel sem találkoztunk, tehát a kamarai vezetés sem a felső sem a középső fokon nem gondolt erre. Ambrózy a pillanatnyi fellángolásnak engedett ugyan, a jó irányba tett javaslatát el is fogadták, de csak kivételesen hajtották végre. A kertészeknek a maguk nyelvén megfogalmazott kérése, hogy a dohánytermő terület nagyságát a rendelkezésre álló munkaerővel hozzák összhangba, teljesen elsikkadt. A kertészek másik kérése, hogy a vételi ár megfizetésére, 3 évi türelmi idővel, házanként 6-6 fenyőtörzset utaljanak ki részükre. Tekintettel arra, hogy a sóhivatal Szegeden rendelkezik ilyen fenyőtörzsekkel, a kérést a telepítést végző jószágigazgató teljesíthetőnek tartja, de javasolja, hogy csak azok a kertészek kapják meg a fenyőtörzseket, akik házukat a tetőig felépítették, és akiknek a dohányföldje is rendben van. A vételárat két részletben, az elsőt a második, a másodikat meg a harmadik évben fizessék a kertészek. A Keresztúrról letelepülni szándékozó kertészek kérik, hogy a kincstári uradalmat megillető dohány bálázásához bálafákat és hasurát a kamarai uradalom biztosítson. A felterjesztő szerint ennek megítélésére a dohányjövedék illetékes. A szőregi Babujka és Feketerét nevű 3200 kat. holdas überlandra települő 200 házas kertészség, a leendő Kübekháza, jövedelmezőségéről a következőképp tájékoztatja feletteseit Ambrózy: 600 kat. holdon á 8 bécsi mázsás dohánytermés fele 2400 bécsi mázsa á 4 pft 9 600 pft 2600 kat. hold haszonbére á 4 pft 10 400 pft Az összes bevétel regáliák nélkül 20 000 pft Szőreg urbariális községgel kapcsolatban felsorolja a 6. sz. táblázatban foglaltakat. Ezáltal alkalmunk nyílik összehasonlítani egy kamarai urbariális községnek és egy kertészemek az uradalom számára hasznos és jövedelmező voltát. A telepítést végző jószágigazgató a kisebb területű kertészségből nagyobb jövedelmet remél, mint a nála jóval nagyobb területű urbariális községből. Ez nemcsak Ambrózy br., hanem egyben a kor szemléletét is tükrözi. Ebben a korban megtorpan az örökös jobbágyfalvak létesítése, mert a földesúrnak meglehetősen nagy terhet kell vállalnia, és egyes magánosoknál már elkezdődött a jobbágyok felszabadítása is. Ha a kamarai községeknél saját területük bér415 MOL E 148. NRA Fasc. 1874. N° 67. 4,6 KÖRMENDI JÁNOS: Nagyér (Nagymajláth) története e telepítéstől az örökváltsági szerződés megkötéséig 1843-1878. Makó, 1980. A Makói Múzeum Füzetei 62. 22-29. p. (A továbbiakban: K. J. Nagyér)
