Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)
IX. KÉT KÉSEDELMET SZENVEDETT ÜGY RENDEZÉSE (PITVAROS, SZŐREGI URADALOM)
kedvezőbb szerződésért, vagy az örökváltság életbe léptetéséért folyamodnak. Erre a beadványukra választ már nem kaptak. 407 1949. április 17-én falugyűlésen határoznak arról, hogy az 1848-ban elmaradt haszonbért 3 év alatt fogják kifizetni. Ezt megerősítették június 28-án. Hátralékban vannak az 1849. évi árendával is. Kifizetése érdekében a belső és külső legelőn lévő szarvasmarháik után 10-10 ft-ot vettek ki. Nem fizetés esetén árvereznek. 408 a szűk határ és szegénységük miatt adósságuk a későbbiek során egyre halmozódik (Az 1875. november elsejéről keltezett örökváltsági szerződést 1878-ban írták alá, ekkor a haszonbéri hátralékuk 59 778 ft. 1880 végén az egyesek által tett törlesztések ellenére az örökváltsági tartozásuk 161 000 ft. 409 ) * Az 1843. február 4-én kelt 9396/P. P. számú udvari leirat nemcsak arról intézkedik, hogy br. Ambrózy a dohánykertészetek telepítésével kapcsolatban 3 hónap múlva jelentést tegyen, hanem p./ pontjában arról is, hogy a szőregi uradalmat a temesi jószágigazgatóság területéhez csatolta, s br. Ambrózynak kell jelentést készíteni a szőregi uradalomban történő kertésztelepítésekkel kapcsolatban is. 410 Ambrózy mindkét jelentését 1843. május 4-től keltezi. A 206/eln. számú felterjesztését már megismertük, a másik, a 207/eln. számú kizárólag csak a szőregi uradalom ügyeivel foglalkozik. Bevezetőjében hivatkozik az 1843. március 15-én kelt 9631. számú rendelkezésre, mely a fentieken kívül utasítja a jószágigazgatóságot, hogy a szőregi uradalmat vegye saját kezelésbe. Tekintettel arra, hogy október végén lejárnak a szerződések, tegyen javaslatot az ott bevezetendő dohánytermelésre, az uradalom házi művelésére, a haszonbérbe adására. Ezért azután a jelentés fő témája a dohánykertész-telepítés, de ezen túl javaslatot tesz az ott folytatandó gazdálkodásra, a birtok vezetéséhez szükséges személyzetre, és jövedelmezőségi számításokat is végez. Ambrózy javaslata alapvetően megváltoztatta a szőregi uradalom eddigi hasznosítását. Ha ebből csak a kertészetekre vonatkozó részt emelnénk ki, akkor elveszne az összkép, melyet az uradalomról nyerhetünk. Érdemes bepillantani egy kincstári uradalom felépítésébe, vezetésébe, állapotába és hasznosításába. Az uradalom sajátosságához tartozik, hogy itt az ipari növények közül a birtok adottságai miatt a repcét termesztették, és ennek további termesztésére br. Ambrózy is javaslatot tesz, holott olyan nagyságú területről van szó, ahol kertészetet is lehetett volna létesíteni. Br. Ambrózy a jelentés megtételére alaposan felkészült. 1843. március 22-én és április 12-én kézhez kapta az uradalom leírását és a térképvázlatokat. Ezek áttanulmá407 O. F. Pit. 46-47. p. Az egész pitvarosi ügyet lásd még: MOL H 29. 32. cs. 7251. p. ü. és 33. cs. 12 553. p. ü. 408 O. F. Pit. 51., 53. p. 409 A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárában lévő egyetlen fellelhető példány borítólapján a cím: KEMÉNY MIHÁLY: Emlékirat... Valójában Csanád Megye Közigazgatási Bizottságnak 1881. március 9-én kelt 45/1881. sz. nyomtatott jelentése a Csanád megyei kertészségekről a Pénzügyi Miniszternek, melyet a megye szűkebb körben is terjesztett. Lásd: Sz. P. Kunágota 17. p. (A továbbiakban: K. M. Emi.) 410 U. L. 1843. február 4. 9396/P. P.
