Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

IX. KÉT KÉSEDELMET SZENVEDETT ÜGY RENDEZÉSE (PITVAROS, SZŐREGI URADALOM)

sem csorbíttatnak. 1836-ban 1500 lakos és 260 ház van a faluban. Ugyanebben az évben a kamarai uradalom beleegyezését adta a lelkipásztor felfogadásához. 366 1840-ben került sor a szerződés megújítására. Ez a szerződés nem tiltotta el a tele­peseket az építkezéstől, de a temesvári jószágigazgatóság a bérlet időtartamát 3 évben szabta meg. Pyrker Antal, a jószágigazgatóság a helyettes vezetője azzal bíztatta őket, hogy a „község rendszeresítése" iránti legfelsőbb engedélyt egy-két hónap alatt úgyis kiadják, és a hat évre szóló szerződés felesleges lesz. 1840-ben a pitvarosiak Pyrker Antalhoz fordultak a rendezéssel kapcsolatban a belső telkeik kimérése és a külső telkeik tagosításának engedélyezése végett. Rácz Mihály pécskai tiszttartó szóban közölte a pitvarosiakkal, hogy a rendezés iránti kérelmük kedvező választ nyert. Az ő utasítását vitte el a felmérés ügyében Ringer kamarai mérnökhöz Rik András pitvarosi bíró és Maior Károly jegyző. Ringer Hófbauer Sándor szolgabíró és Botos Mihály kamarai is­pán jelenlétében utasította Sajnics József kamarai mérnöksegédet Pitvaros kül- és belte­rületének felmérésére, aki ezt 1840-ben végre is hajtotta. Szabályozta felmérése során az utcákat és az utcavonalban ill. az azon kívül álló házak lerombolását meg is követel­te. Perlaky Flórián uradalmi ügyész és helyettese, Kovács József utasította a községet, hogy a kamarai csősz részére is mérjenek ki házhelyet. Kovács József a telekosztás al­kalmával megfordult a községben, nem tiltotta a felmérést és az új építkezést. Pitvaro­son az uradalom mérnöke 262 belső telket, malomhelyet, iskolát abban imahelyet mért ki. 367 1840-ben a határ tagosításakor a község körül alakították ki a belső legelőt, mely­nek 858 hold volt a területe. A belső legelőt egy nyakszerű terület köti össze a külső le­gelővel, ami a vízfolyás mentén Mezőhegyes felé tart. A külső legelő területe 951 hold. Tehát összesen 1809 hold legelőterület van a község használatában. A szántóföldet 3 részre osztották, és a bérlők legtöbbjének mind a három nyomásban volt földje, amiben évenként váltakozott az ugar, az őszi, a tavaszi gabona. 1840-ben 109 külső telket mér­tek ki. 368 Maga a község képe is jelentősen megváltozott. 1841 őszén és 1842 tavaszán 210 házat döntöttek le, és az újonnan kimért telkekre 290 házat építettek. A kamara egy ma­lom felállítását is engedélyezte, aminek elkészítésével egy helybeli és egy tótkomlósi embert bíztak meg. 369 A pitvarosiak megváltoztatták a falu határának képét, egy új községet építettek fel, áldozatos és kitartó munkával igyekeztek megteremteni az úrbéresítés követelményeit. Mialatt átformálták környezetüket ügyük megnyerése érdekében, addig a kamarai veze­tés személyi állománya is lassan kicserélődött. Az úrbéresítésüket támogató Pyrker An­tal nincs már Temesvárott. Mint írtuk, 1840. november 25-én került br. Kübeck az Ál­talános Udvari Kamara elnöki székébe. Br. Mednyánszky Alajos 1842-től tölti be a ma­gyar kamara elnöki tisztét. Előtte egy évig nincs elnöke a magyar kamarának. Br. Ambrózy Alajos 1841-től végzi a temesvári jószágigazgatóság irányítását. Rácz Mihály pécskai tiszttartót fegyelmileg elbocsátják, mert őt teszik meg bűnbaknak éppen a Pitva­366 O. F. Pit. 35-36., 38., 41. p. 367 O. F. Pit. 37-38., 40. p. 368 O. F. Pit. 40., 60-61. p. 369 O. F. Pit. 36., 50. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom