Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-Alföldön 1843-1844 - Dél-Alföldi évszázadok 10. (Szeged, 1998)

I. A MAGYAR KAMARA ÉS BIRTOKIGAZGATÁSI SZERVEI

4. / A Szántovai Kir. Kamarai Tiszttartóság 3 ispán alkalmazásával. 5. / A Sztapári Kir. Kamarai Tiszttartóság 4 ispán működésével.

25 A br. Kübeck által tervezett kertészségeket végül is csak a temesi jószágigazgatóság területén, br. Ambrózy jószágigazgató irányításával a kamarai birtokoknak az előbb felvázolt apparátusa hozta létre. A dohánykertészségek telepítése a magyar kamara életének a legutolsó időszakában történt. A polgári forradalom 1848-ban a magyar kamarát a pénzügyminisztériumba olvasztotta be. 1860-ban visszaállították, az 1867-i kiegyezés szüntette meg véglegesen. Befejezésül nézzük meg a magyar kamara utolsó teljes esztendejének, 1847-nek a bevételeit, kiadásait és hazánkból az osztrák pénzügyi hatóságokhoz a közös célokra átutalt összegeket. A magyar kamara bevételei 1847-ben Harmincad 2 552 312 konvenciós forint' Só 3 815 896 konvenciós forint Irodai illetékek 177 082 konvenciós forint Lottó 419 379 konvenciós forint Posta 119 519 konvenciós forint Állami uradalmak 2 363 763 konvenciós forint Különfélék 469 000 konvenciós forint Összesen 9 916 951 konvenciós forint Az összes kamarai kiadás 1847-ben 1 494 421 konvenciós ft, ennélfogva a maradvány a közös birodalmi költségekre 8 422 530 konvenciós ft. A közös hadsereg pénztárába folyt be a hadiadó, a bányajövedelem pedig a bécsi kamarai pénztárba. Tehát Magyarország összjövedelme 1847-ben 22 071 880 ft volt, amelyből 2 945 052 ft-ot használtak fel belső kiadásokhoz, és 19 126 828 ft a birodalmi pénztárba került, vagyis a bevétel 86,66 %-a jutott a közös birodalmi pénztárakba.

27 25 (CSERNOVICS DIODOR:) A délmagyarországi kincstári birtokok és telepes községek múltja és jelene. (Az aradi m. kir. államjószágigazgatóság jelentése nagyméltóságú lázi és berniczai Ghilíány Imre báró v. b. t. t. m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz.) Arad, 1913. Kiadja: Az aradi magy. kir. államjószágigazgatóság. 24-25. p. (A továbbiakban: Cs. D. 1913.) 26 Konvenciós pénz: Korabeli jelölése C. M. Az 1753. szeptember 21-én Ausztria és Bajorország között létrejött és később más német államok által is elfogadott pénzegyezmény (Münzkonwention) értelmében bevezették az ún. konvenciós pénzlábat, amely a kölni márkán alapult. Az egyezmény 1857-ig maradt érvényben. 1 kölni márka 60 ezüst húszast (20 krajcárost) tett ki, ami egyenlő 20 ezüst ft-tal. Egy ezüst forintban így 3 ezüst húszas, azaz 60 krajcár volt. (MOL E 148. Fasc. 1883. N° 172.) A forintot a korabeli szokás szerint „ft"-vel írták. Megkülönböztetésül a mai Ft-tól a továbbiakban a „forint" ül. „ft" jelölést használjuk. 27 F. KISS ERZSÉBET: Az 1848-1849-es magyar minisztériumok. Akadémiai Kiadó, Bp., 1987. 261262. p.