Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Dienesmonostora László birtokolta. Az 1567-es defter 9, az 1579-es 21 magyar és déli szláv adófizetőjét említi. A 15 éves háború idején néptelenedett el. írod.: Cs. I. 769., Fehértói 1983. 104., FNESz. I. 367., Káldy-Nagy 1982. 88-89., Kniezsa 1974. I. 153., Maksay 1990. I. 103., Márki I. 188-189., TESz. I. 622., TF. I. 174. (B-H-Sz) Deszkeny Arad m. (1561: Dezkyn) Arad és Fakert (Andrei §aguna) között helyezkedett el. 1561ben Pethő János, Pethő Péter és özv. Kaczkffi Litteratus Györgyné több puszta portával rendelkezett ~-en. A birtok neve kapcsolatban van a Deszk helynevünkkel, melynek alapja végső soron a szláv eredetű deszka köznév. Ennek a szónak az -ny képzős származéka. Megjegyzendő, hogy a Deszk az Árpád-korban személynévként is használatos volt a magyar nyelvben. írod.: Fehértói 1983. 104., FNESz. I. 367., Maksay 1990. I. 103., Márki I. 199. (H-K) Dienesmonostora Zaránd m. (1318: Dyenusmonustura; 1332—37: Sancti Dionysii, Dyenymonostara; 1561: Monostor) Borosjenő (Ineu) mellett feküdt. Vele kapcsolatba hozható újabb régészeti adatok nem ismeretesek. Márki Sándor a múlt század végén a Borosjenő határában, a balukányi malom környékén lévő terméskövekből és téglákból állott romokkal azonosította. A Szentlélek tiszteletére szentelt templomhoz kötötte azt a homokkőből faragott, szirénnel és halakkal díszített oszlopfőt is, amely a közeli borosjenői vár romjai közül került elő. Az egykori templom hozzávetőleges alaprajzát szintén tőle ismerjük. Eszerint ez háromhajós, félköríves szentélyű volt, a nyugati oldalon két toronnyal, a szentély alatt pedig altemplommal. Az egykori templom alaprajzát Márki Sándor készítette el. A templom és kolostor területét amatőr régészek és kincskeresők már a múlt században földúlták. A monostorral rendelkező település nevének első tagja a Dénes személynévre vezethető vissza, amely a görög Dionüsziosz latinos formájának, a Dionysius-nak a rövidüléséből keletkezett: Dionis : Dienes : Dénes. A monostort 'kolostor' annak idején Szent-Dienes tiszteletére emelték. Imre király 1199ben a Körös folyónál a Macra mellett fekvő ágostonos monostor kegyuraságát Onch ispán fiainak: Jánosnak, Jakabnak és Ondinak adta. I. Károly király 1318-ban a Becsegergely nembeli Lőrinc fia Leel mesternek visszaadta Zaránd megyei birtokait a Dénesmonostorának mondott Szentlélek kolostor kegyuraságával és a hozzátartozó román és egyéb falvakkal. A település papja Benedek a pápai tizedszedőknek 7 garast fizetett 1334-ben. A XIV— XV. században számos okleveles említése született. 1561-ben a településen 10 adózó portát írtak össze. írod.: Cs. I. 729., Kovách, Kézirat 55-56., Ladó 1971. 149., Lederer 1964. 204., Márki I. 227. 383. 441-442., Reg. Arp. 182. sz. (B-H-Sz)