Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Egyházaskereki állt a település, mely — neve után ítélve — Árpád-kori erdetű, noha a régészeti leletek ezt nem támasztják alá. A név puszta személynévből származik, és Békés megyéből is ismerünk azonos nevű személyt, a Gyúrón lakó Ega-t (1214, 1219), aki talán kapcsolatba is hozható a településünkkel. Possessio Egee néven először 1338-ban említik, amikor Pelis-i János az erdélyi vajdától telepítési engedélyt kapott birtokára. 1425-ben Gyoma felé az Ewseshalom (Őzedhalom), Tewissesstelek, Aranassass, Zerewhel, Kettoshalom, Keselloshalom (Keselyűs halom) voltak a határpontjai, melyek alapján rekonstruálható a több km hosszan elnyúló, de keskeny határ, és ez a Körös mindkét partjára kiterjedt. Ezt erősítik meg az 1435. és az 1466. évi határjárásokból ismert, és részben máig fennmaradt helynevek is: Felhalom, Zowantho (Iván-fok), Sebesér, Ásott-halma, Péterhalom, Örvény, Bogacso-sziget. Az oklevelekben Ege-i előnevű kisnemesek birtokaként szerepel. 1518-ban templomát is említik. A dika jegyzékek szerint 1552-ben 7, 1562-ben 54 portája fizetett adót. 1561-ben Komlósi Kálmán 25 adófizető, több szegény és több puszta portát bírt ~-n. A török defterek szerint viszont 1567-ben 83, 1579-ben pedig 63 magyar adózója volt. 1596-ban valószínűleg elpusztult, de hamarosan újjáéledt, mert 1638-ban református papját említik. írod.: Káldy-Nagy 1982. 225-227., Karácsonyi II. 91., Maksay 1990. I. 163., MftT. IV/2. 4/144., TF. I. 505. (J) Egyház Zaránd m. Ma puszta Simándtól (§imand) északkeletre. Somos falu és Kávás falu közelében állhatott. Pontos helye nem ismert, róla régészeti adatokkal nem rendelkezünk. Kávás faluhoz tartozott. Kívülről művelték, 1567-ben 300, 1579ben 501 kile búzát és kevert tizedet fizettek utána. Defterbe kerülése idején már lakatlanul állt. A falu neve az egyház 'templom' főnévből keletkezett. Az egyház szavunk összetett szó, előtagja a 'szent' jelentésű egy szavunk, melynek régies magyar alakja valószínűleg id : igy volt. Az összetétel eredeti jelentése 'szent ház, megszentelt épület'. írod.: FNESz. I. 396: Dunaegyháza., KáldyNagy 1982. 343., TESz. I. 724. (B-H-Sz) Egyházaskereki Zaránd m. (1561: Eghazas Kereky) A mai Erdőskerek (Caporal Alexa) része, Simándtól (§imand) délkeletre. A település pontos helye topográfiailag nem azonosított, hozzá köthető régészeti emlékanyagról nincsenek adataink. Nevének első tagja: Egyházas- arra utal, hogy a falu templomos hely volt, templommal rendelkezett. Magát a falut egyébként régebben Kereky-nek : Kerek-nek hívták. A név, hasonló típusú helyneveknél, zömében azt jelzi hogy a település 'körhöz hasonló erdő' közelében feküdt. Itt azonban nem zárható ki az sem, hogy a falu a mellette (közelében) lévő Kerektó-ról vette a nevét. 1561-ben Móré Mihály, Jász Lukács, özv. Horváth Jánosné, Pipályi Bernát és Simon Bálint 6 portát bírt ~-n. Az 1567-es defter szerint 13, 1579-ben pedig 31 adózója volt.