Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

egészen 1596-ban bekövetkezett pusztulásáig. írod.: Fehértói 1983. 141., FNESz. I. 68: Algyő., GyO. 100—102., Haan 1870/b. 281., Káldy-Nagy 1982. 217-223., Karácsonyi I. 181., II. 78—80., Kristó—Makk—Szegfű I. 47., Maksay 1990. I. 163., MRT. IV/2. 336-337. (B-H-Sz-J) Dékánhalma Zaránd m. (1418: Decanhalma) A Gyulavári és Kevermes közötti területen feküdhetett. A gyulai uradalom tartozékaként említette az oklevél 1418-ban. Neve többször nem fordul elő. Ma már nem dönthető el, hogy lakott hely vagy határnév volt-e. A helynév előtagja személynévi eredetű. Az -a birtokos személy raggal ellátott halom és környéke ezen Dékán nevezetű egyén birtoka (faluja) volt. A magyar személynév latin eredetű köznévből fejlődött ki, s eredetileg egyházi méltóságot jelölt. írod.: GyO. 10., TESz. I. 605. (B-H-Sz) Demeng Csanád m. (1421: Demengh; 1454: Demeng; 1555: Demingh; 1561: Demengh) Nagylak közelében feküdt, pontos lokalizálására régészeti kutatottságára vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk. Emlékét Nagylak határában a Domonyka dűlő neve őrzi. A falunév eredete bizonytalan, talán ősi személynévre vezethető vissza, amelynek azonban egyéb előfordulása nem ismeretes. A névvel kapcsolatban azonban mégis 1. Dámján, Demjén személynevünket. A Nagylaki Jánki család tulajdona volt, amelynek utolsó férfi tagja 1421-ben a Csákiakkal kötött örökösödési szerződést. 1427-ben Zsigmond király Nagymihályi Albert vránai perjelnek adományozta. A Jánki leszármazottak azonban továbbra is jogot formáltak rá, végül a Hunyadiak kezébe került. 1463ban Szilágyi Erzsébet tiltakozott Mátyás királynál az eladományozása ellen, a király mégis a Jaksicsoknak adta mint a nagylaki uradalom tartozékát. 1552ben feldúlták, 1564-ben újratelepült, miután lakói újra elhagyták, hosszantartóan üres maradt. A XVII. század közepén egy ideig szerb pásztorok lakták, majd végképp elnéptelenedett. írod.: Borovszky II. 133-134., FNESz. I. 362., Ladó 1971. 148-149., Maksay 1990. I. 284. (B-H-Sz-J) Derekegy ház Csanád m. (1427: Derekeghaz; 1550: Deregegyhaz) Talán Nagylak határában terült el. Hozzá köthető régészeti leletek vagy lelőhelyek nem ismeretesek. Névmagyarázatához 1. a következő szócikket. 1427-ben Zsigmond király mint a nagylaki uradalom részét Nagymihályi Albert vránai perjelnek adományozta. 1456-ban mint pusztát Hunyadi János kapta, majd 1463—64-ben a Jaksicsok kezére jutott. 1550-ben Nagyhihályi Sándor és Gábor tiltakoztak az ellen, hogy - nevű pusztájukra Fráter György és Petrovics Péter adománylevelet kérjenek. írod.: Borovszky II. 134—135.