Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Csabacsűd ság termelő tevékenységében az állattartásnak volt nagyobb szerepe, mintsem a gabonatermelésnek. 1567-ben 78, 1579-ben 63 adózójának nevét jegyezték fel a defter készítők. A 15 éves háború idején hagyhatták el lakói, és a XVII. században hosszú ideig nem telepítették újra. Határában terült el az Árpád-korban Kecsen, Ketesd, Mezőmegyer, Rotyma, Sikkony, Szentmiklós, Tolvaj, továbbá hat olyan falu, melynek nem ismerjük a nevét. írod.: Dávid 1991. 221-226., GyO. 146., Haan 1991., Jankovich 1991. 173—175., Karácsonyi II. 50., Kristó 1970. 23., Kristó-Makk-Szegfű II. 62., MRT. IV/3. passim., Németh 1970., TF. I. 504., Tibori 1960. 11-19. (B-H-J) Csabacsűd Békés m. (1456: Chabachyde; 1497: Chabachyud; 1560: Chyabachyud; 1561: Cyaba Chywd) A mai községtől délnyugatra, lévő nagy kiterjedésű vízállásos terület magas partján van a falu helye, melynek fennállását Árpád-kori és késő középkori régészeti leletek is jelzik. Templomának maradványait feltárták. Eredetileg félköríves szentélyzáródású kisebb templom volt, később megnagyobbították és támpillérekkel látták el. - neve összetett helynév, amelynek előtagja a Csaba személynév, második tagja — egyes vélemények szerint — a csűd 'állati lábrész' jelentésű köznévből, más vélemények szerint ugyancsak személynévből származik. Korai eredete ellenére az írott forrásokban csak 1456-ban jelenik meg, Chabachyde alakban, és a korábban nevezett szentandrási uradalom részeként a Hunyadiak birtoka, jóllehet az oklevél arról tájékoztat, hogy már Zsigmond király idején kapta Hunyadi János. Szilágyi Erzsébet a szentandrási uradalmat és vele ~-öt Corvin Jánosnak adta, aki azonban hamarosan Dobozi Dánfi Andrásnak juttatta, akitől testvérének, Dánfi Mártonnak a kezére jutott. Az ő halála után tovább aprózódott az uradalom, ekkor ~-öt is négy részre osztották fel. Glezsán Miklós, Újlaki Sebestyén, Újlaki György özvegye és Papi Lajos kezén volt. 1497-ben Theglasalyareth, 1512-ben a Berekthelek, Fazokasthelek, Kerekeghazthelek, Pythwarosthelek, Teghlasthelek nevű prediumok is hozzá tartoztak. Papját 1552-ben említik. 1561-ben 16 adózó portája, több szegény és puszta telke volt, amelyeket Kaczkffi György és nemesek bírtak. Az 1567-es defter szerint 57, az 1579-es szerint 59 magyar adózó lakta. A 15 éves háború idején pusztult el. írod.: Fehértói 1983. 90., FNESz. I. 299., Káldy-Nagy 1982. 209-211., Karácsonyi II. 57., Maksay 1990. I. 163., MRT. IV/2. 2/1. 2/8. (B-H-J) Csákó 1. Csákóhegyese (Békés m.) Csákóhegyese Békés m. (1518: Chako Hegyessé; 1558: Cjakoheges; 1560: Cijako Hegiese; 1561: Chyako Hegiese) Kondorostól délre, magas kiemelkedésen terült el a falu, mely az Árpád-kortól kezdve folyamatosan lakott volt, és templomának helye is lokalizálható. A településnek a kö-