Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ Jelen kötet a Körös—Tisza—Maros-köz középkori településeit veszi számba lexikonszerű formában. Minden olyan egykor volt vagy ma is létező település, lakott hely neve szerepel a kötetben, amely a középkor során a Fehér-, Kettős- és Hármas-Körös a Tisza a Maros és a Zarándi hegység közötti területen feküdt, és okleveles adatok bizonyítják meglétét. A vizsgált terület a magyar geográfia kategóriái szerint természeti középtáj, a Körös—Maros közének egészét és az Alsó-Tiszavidék keskeny tiszántúli szegélyét jelenti. A lexikonban szócikként szerepelnek olyan, oklevelekben előforduló helynevek is, amelyekről teljes bizonyossággal nem lehetett eldönteni, hogy valamikor is lakott helyek voltak-e, avagy nem. Számbavételüket a szerzők azért tartották fontosnak, mert a későbbi kutatás számára ezzel is rájuk akarták irányítani a figyelmet. Nem kerültek a lexikonba azok az egykor lakott helyek, amelyeknek nyomait és relikviáit a régészeti topográfiák készítésének munkálatai során megtaláltak, és megjelölték, ám névvel beazonosítani nem tudták őket. Ezen települések, településmagok, szállások, ideiglenes lakóhelyek azonosítása, megnevezése a későbbi kutatásra vár. Az egyes szócikkekben az egyes helységek sajátos és jellemző névváltozatainak közlése után az illető hely lokalizálását, és ha van, a rá vonatkozó régészeti leírást adjuk, amelyet a településnév névfejtése követ. A történeti rész általában a tárgyalt hely birtoklás-történetét tartalmazza. A helyszűke miatt természetesen nem minden adat került lejegyzésre. Ahol lehetett, sor került egyéb tények és események ismertetésére is. Az egyes szócikkeket általában a XVI. század második felében készült magyar és török összeírások adatai zárják, mivel az eseménytörténetet a 15 éves háborúig követi a kötet, ugyanis — mint ismeretes — a vidék település-történetében a háború időszaka választóvonalat jelent, jóllehet magunk is tudjuk, hogy a középkor fogalmát hazánkban 1526-ig terjedően értelmezik. Számos helyen utalás történik az egyes települések későbbkori sorsának alakulására is. Az egyes helyek középkori történetének bemutatását irodalomjegyzék követi, amely az érdeklődők további tájékozódásához nyújt segítséget. Benne nemcsak a monográfiák és tanulmányok szerepelnek, feltüntettük a felhasznált forráskiadványok címeit és a kiadatlan dokumentumok lelőhelyeit is. A Körös—Tisza—Maros-köz (Arad megye síkvidéki része, Békés megye Fehér-Köröstől délre fekvő része, Csanád megye, Csongrád megye Tisza balparti területe, Zaránd megye síkvidéki része) településeinek történetéről a múlt század első felében jelentek meg az első feldolgozások a rajta elterülő megyék múltjának