Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

ták. 1561-ben Erős Mihály és nemesek 26 portával rendelkeztek --n 1567-ben a zarándi náhijébe tagolt ~-n 31 magyar család 5110 akcse, 1579-ben 5500 akcse adót fizetett. 1572-ben a jenői mírliva hász-birtoka volt. Talán a 15 éves háború idején lett lakatlan. írod.: Bossányi 1/2. 198.. Cs. I. 748., Dl. 19822.. Doc. Trans. C. XI. 110. 161.. Fehértói 1983. 352., Káldy-Nagy 1982. 351-352., Kálmán 1973. 84.. Kovách. Kézirat 129.. Kristó 1976. 50-57.. Maksay 1990. II. 1021.. Márki I. 252., Mon. Vat. 1/1. 351. 366. (B-H-Sz) Vásárosfalu Csanád m. (1337: Wasarhel Moko; 1344: Wassarhel, Wassarusffalu, Warasffalu) Makófalva és Szentlőrinc között feküdt. Régészeti adatai nem ismeretesek. Neve vásár tartásával kapcsolatos. A Csanád nemzetség birtokaként tűnt fel 1337ben, amikor a Telegdiek és Makófalviak is részesültek belőle. 1344-ben csak a Telegdiek kapták, akárcsak 1360-ban. Ezután bizonyára Makófalva része lett, mert neve a továbbiakban nem fordul elő. írod.: Blazovich-Géczi 1995. 148. 168. 174.. Borovszky II. 623., TF. I. 863. (B-T) Vásárosférged 1. Férged (Csanád m.) Vasegyház Arad m. (1446: Waseghaza) Neve 1446-ban került a Szekcsői Herczeg—Hédervári per ítéletlevelének birtoklistájába. A Szárazér mellékén feküdt közelebbről meghatározhatatlan helyen, talán Arad közelében. Ekkor már pusztaként említették, de nevéből következően egykor település állt területén, amely pusztulásának idejéről nincsenek adataink. A településsel kapcsolatba hozható régészeti adatok nincsenek. A falu elsődleges neve Vas lehetett, amely a magyar vas főnévre vezethető vissza. Eszerint eredetileg puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Feltehetőleg első lakosának vagy a tulajdonosának a nevét őrizte. Az -a birtokos személyraggal ellátott egyház utótag már csak a falupusztulás után járult az alapnévhez. írod.: Kálmán 1973. 45., Márki I. 218., MTT. VI. 28.. SzabSzatm. 13. (B-H-Sz) Vason Csongrád m. (1266, 1276: Wosun; 1443: Wasontheleke) Pontos lokalizálása nem lehetséges. 1266-ban a Bor-Kalán nemzetségbeli Nána ispán a margitszigeti apácákra hagyta. Ekkor Fark és Musa között sorolta fel az oklevél. 1443-ban mint a tatárjárás óta puszta birtokot említették Szentmihályegyház, Veresegyház és Elved társaságában, tehát környékükön terült el. A - helynév talán a magyar Vázsony nemzetségnévvel tartozhat össze, amely viszont szláv eredetre vezethető vissza. Alapszava megtalálható a Vasonca, 1271: Voson oso pataknévben is. Tulajdonképpeni értelme talán: Meggyes. A később hozzájáruló -teleké utótag az elpusztult faluhelyre utal. írod.: FNESz. II. 218: Nagyvázsony. 743: Vasonca.. TF. I. 907. (B-H)