Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

u Üneszéke Csongrád m. (1332: Hunezeke) 1332-ben Szentes határosa volt. Amikor Szeri Pósa és rokonai más birtokaik mellett Szentest is átengedték Tiszai Pálnak, a határleírásban szerepelt - neve, amelyről ma már nem dönthető el, hogy lakott hely volte, vagy csak határnévként szerepelt. A helynév a magyar ünő 'fiatal tehén; fiatal nőstény szarvasmarha' főnév és az -e birtokos személyraggal ellátott szék 'szikes terület, szikes legelő' főnév összetétele. Olyan határrészt jelölhetett, ahol a fiatal teheneket legeltették. Írod.: FNESz. II. 712., TESz. III. 1053., TF. I. 904. 906. (B-H) Ürs Csanád m. (1256: Wrs) Helye pontosan nem lokalizálható. Valkány (Válcani) mellett Ürs major nevű helyet, Makó határában pedig az Örs síkja nevű helynevet jegyezték fel. Örs helynév található Hódmezővásárhely határában is. Neve a Csanád nemzetség 1256-ból származó hamis oklevelében található. - neve a későbbiekben nem szerepel a forrásokban. A helynév törzsnévből, feltehetőleg a honfoglalás előtt a magyarokhoz csatlakozó három kabar törzs egyikének nevéből keletkezett. Végső soron talán egy 'férfi, hős' jelentésű török szó származéka. Írod.: Fehértói 1983. 368., FNESz. I. 86: Alsóörs., Kálmán 1973. 155.. Kristó—MakkSzegfű I. 58., TF. I. 857. (B-H)