Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Técs zálogosította el ~-i részét. Telegdi István kincstartó 1508. május 22-én II. Ulászló királytól új adományt szerzett a Telegdiek számos Csanád megyei birtokára, így ~-ra is, ezáltal a településen ismét a Telegdiek lettek a birtokosok. Sőt továbbra is kezükben maradt, mert 1520-ban Telegdi Miklós Vég Ambrus nevű --i jobbágyát említi egy oklevél. - a Maros menti falulánc nagyobb falvai közé tartozott, és mindvégig fennállt a középkor során. Lakói, a királyi népek a XIV. században lettek a Csanád nemzetség jobbágyai. Területén két falu is állt a XIV. században, ezek azonban a következő évszázadban öszszeolvadtak. A két házsoros, egyutcás település az országút mellett feküdt. A falu életében bizonyára fontos szerepet játszott a rév, amelynek a helyi forgalomban lehetett nagy szerepe. A Maros-völgyi hadjáratokat 1550—52-ben megszenvedte, 1557—58-ban csak 10 háza állt. 1561-ben Telegdi Mihály, Miklós és István nem jelentek meg az összeíráskor. 1579—80-ban 33 magyar adófizető lakta. A 15 éves háború idején néptelenedett el, és nem települt újra. írod.: Blazovich—Géczi 1995. 174., Blazovich—Szakály 1993. 174—175., Borovszky II. 297-298. 447-449., CSMÉ. I. 150., FNESz. II. 621., Maksay 1990. I. 290., TESz. III. 856., TF. I. 873. (B-H) Társ Zaránd m. (1508: Thars, Taars; 1561: Tars) Sikula (§icula) mellett feküdt a Fehér-Körös mindkét partján. Régészeti adatai ismeretlenek. A falunév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A személynév a magyar tar 'kopasz' melléknév -s képzős származéka. Neve 1508 óta fordul elő főképp a Társi család tagjainak elnevezésében, akik különböző birtokügyekben szerepeltek. Alsó-- 1560-ban a Bácsmegyei családé lett. 1561-ben 7 portáján Márki Sándor szerint tízen osztoztak. Maksay Ferenc Társi Menyhértet említi birtokosként. - elnéptelenedésének ideje a kutatás jelen állása szerint ismeretlen. írod.: Fehértói 1983. 331. 346., FNESz. II. 215.: Nagytarcspuszta., Kálmán 1973. 44., Maksay 1990. II. 1023. 1025., Márki I. 250. 367. (B-H) Técs Zaránd m. (1326: Teech; 1453: Theth; 1561: Thech) Zarándtól (Zarand) délnyugatra feküdt Csente (Cintei) körül. A hellyel összefüggésbe hozható régészeti adatok vagy leletek nincsenek. A helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Neve 1326-ban tűnt fel Salánki birtokként, majd 1453-ban Forgách Balázs --i nemest említették. 1559-ben és 1561-ben Sárossi István birtokaként jegyezték fel három portáját. 1567-ben mint puszta 1250, 1579ben 1600 akcse jövedelmet hozott. Kívülről művelték a zarándi náhijébe tartozó ~-et, amelyet Ramazán aga tímárbirtokaként jegyeztek fel. írod.: Cs. I. 746., Fehértói 1983. 333., FNESz. II. 627., Káldy-Nagy 1982. 354., Maksay 1990. II. 1023., 1025. Márki I. 250. 365.